Jelen szabályozás célja, hogy megvalósítsa az 1996. évi XXXI. törvény előírásait, az 54/2014. (XII.5) BM rendeletben az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (továbbiakban: OTSZ) és a 30/1996. (XII.6.) BM rendelet, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről előírásaiban foglaltakat, valamint hogy rögzítse Lőrincze Lajos Általános Iskola (továbbiakban: Intézmény) belső tűzvédelmi rendjét, a tűzvédelemmel kapcsolatos követelményeket, a vezetők és alkalmazottak jogait és kötelezettségeit, valamint az eljárási szabályokat.

A Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban TVSZ) munkáltatói utasításnak minősül, megszegése munkajogi következményekkel jár. Amennyiben az TVSZ-ben előírtak végrehajtásának elmulasztása anyagi, személyi kárt, illetőleg veszélyeztetést eredményez, úgy az alkalmazottal szemben a munkáltató munkajogi kártérítési, polgári jogi kártérítési, szabálysértési, valamint büntetőjogi felelősségre vonást is kezdeményezhet az eljáró hatóság, vagy más szerv (személy) előtt.

A SZABÁLYZAT HATÁLYA

A szabályzatban meghatározott előírás, feladat, magatartási szabály beosztásra való tekintet nélkül kötelező érvényű és hatálya kiterjed:

· az Intézmény épületeire, helyiségeire, gépjárműveire, valamint az ezekben folytatott mindennemű tevékenységre

· az Intézmény személyi állományára, továbbá az Intézmény által foglalkoztatott minden személyre, foglalkoztatási formától függetlenül

· az Intézmény tanulóira

· az Intézmény területén bármely más céllal tartózkodó, vagy tevékenységet végző szállító, javító, karbantartó, szolgáltatást végző, ellenőrző cégre, vagy ezek alkalmazásában álló személyekre

· megfelelő korlátozásokkal minden személyre, aki a fenti Intézményben bármilyen célból megfordul

A TVSZ az Intézmény teljes működésére és területeire vonatkozóan szabályozza a tűz elleni védekezés, a tűz esetén történő oltási, mentési feladatokat, a tűzveszélyes tevékenységek végzését az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek és szabványossági előírásoknak megfelelően.

területI HATÁLYA

A szabályzat területi hatálya kiterjed az Intézmény:

9222 Hegyeshalom, Rákóczi utca 13. alatti létesítményére.

IDŐBELI HATÁLYA

Jelen Szabályzat a 2020. június 20.-án kiadott szabályzat módosított változata. A módosításra jogszabályváltozás miatt volt szükség. A módosított szabályzat 2024 július 01.-én lép hatályba és visszavonásig kell alkalmazni.

A szabályzatot minden munkavállalóval munkába állás előtt ismertetni, oktatni kell. Évente egy alkalommal a munkavállalók részére oktatást kell tartani a szabályzat anyagából, melynek megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni és az oktatott személlyel alá kell íratni.

A tűzvédelmi szabályzatot felül kell vizsgálni és a szükséges módosításokat el kell végezni benne:

- ha előírásai jogszabályba ütköznek

- jogszabály változása, vagy új jogszabály hatályba lépése esetén

- ha a tűzvédelmi helyzetre kiható változás (új anyag, tevékenység, technológia, helyiség, építmény használatba vétele, alkalmazása) ezt szükségessé teszi

- illetve legalább 5 évente

A Szabályzatot készítette: Nagy Sándor tűzvédelmi főelőadó – OKJ 53 861 10

Elérhetőség: 1039 Budapest, Édes utca 10. – +36 20 3333 841 – Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Bizonyítvány sorozatjel: CXB C – sorszám: 997893 – törzslap száma: 176679/7/2019

A kiállítás időpontja: 2019.04.05. – Kiállító intézmény neve: Pro-Sec Kiadó oktatói és Szervező Kft.

2. TŰZVÉDELMI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK FELADATAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A TŰZVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA

A tűz elleni védekezés az Intézmény területén az iskola igazgatójának irányításával valósul meg. Kiadja az Intézmény tűzvédelmi szabályzatát. Meghatározza az Intézményen belül a tűzvédelmi feladatokat, kijelöli a feladatok végrehajtásához szükséges személyeket.

Az ezekhez szükséges anyagi forrásokat és a megfelelő tűzvédelmi szakembert a Győri Tankerületi Központ igazgatója biztosítja.

Az Intézményvezetők (székhely és tagintézmények) TŰZVÉDELMI FELADATAI

Felelősek az irányításuk alá tartozó Intézményi tulajdonban lévő anyagok, eszközök, épületek, berendezések és felszerelések kezeléséért azok állapotának megóvásáért.

Felelősek az Intézményi tulajdon védelméért, a tűzvédelmi biztonság megteremtéséért.

Meghatározzák, amennyiben szükséges az Intézmény helyi tűzvédelmi szervezetét.

Biztosítják a tűzvédelmi előírások, szabályok betartásának feltételeit.

Felelősek az Intézmény tűzvédelmi szabályzatában foglaltak betartatásáért.

Biztosítják a hatósági ellenőrzések feltételeit, a feltárt hiányosságok megszüntetéséről intézkednek.

Kötelesek biztosítani az Intézményük tűzvédelmének működéséhez a személyi, szervezeti feltételeket, oktatásokat, képzéseket, továbbképzéseket.

Kötelesek minden bevezetendő tűzvédelmi eljárást, szervezeti változást ellenőrizni, megfelelőség esetén jóváhagyni. Hiányosság észlelésekor intézkedni annak megszüntetésére.

Kidolgozzák az Intézményük éves tűzvédelmi vonatkozású költségvetését, és azt költségigény formájában jelzik a Győri Tankerületi Központ felé.

Kapcsolatot tartanak a tűzvédelmi hatósággal. Az Intézményben történő tűzvédelmet érintő változásokról a megfelelő időben tájékoztatják az illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltséget.

o Győri Tagintézmények - Győri Katasztrófavédelmi Kirendeltség

o Pannonhalmi Tagintézmény és telephelye - Győri Katasztrófavédelmi Kirendeltség

o Téti Tagintézmény és telephelye - Győri Katasztrófavédelmi Kirendeltség

o Kapuvári Tagintézmény - Kapuvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség

o Csornai Tagintézmény - Kapuvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség

o Soproni Tagintézmények - Soproni Katasztrófavédelmi Kirendeltség

o Mosonmagyaróvári Tagintézmény és telephelyei - Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Gondoskodnak az Intézmény műszaki dokumentációinak napra készen tartásáról.

Gondoskodnak a berendezések tűzvédelmi szempontú átvételéről, intézkednek a hiányok pótlására. Tűzvédelmi hiányosságok esetén a berendezést nem szabad átvenni, üzembe helyezni!

Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek végzésének feltételeit meghatározzák, a végrehajtását engedélyezik, ellenőrzik, vagy ellenőriztetik.

Minden tűzesetről, műszaki mentést igénylő eseményről, közvetlen tűz- és/vagy robbanásveszélyről kőtelesek haladéktalanul tájékoztatni a Győri Tankerületi Központ igazgatóját. Káresemény esetén, gondoskodnak a helyszín változatlanul hagyásáról a tűzoltóság képviselőjének a megérkezéséig.

Tűzvédelmi feladataikat – részben, vagy egészben – megbízás alapján a tűzvédelmi megbízottra ruházhatják át. Megbízólevél a mellékletben található.

Amennyiben az Intézmény területén olyan előre látható, jelentős, tervezett változás várható, mely az adott Intézmény tűzvédelmi helyzetét alapvetően befolyásolja, úgy annak tényét a várható változás bekövetkezése előtt legalább 15 nappal írásban kötelesek bejelenteni az illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltségnek.

Előzetes egyeztetés alapján lehetővé teszik a tűzoltóság részére helyszíni gyakorlatok megtartását.

Az Intézmény belső ellenőrzése, vagy a katasztrófavédelmi hatóság által feltárt hiányosságokat megszüntetik, azok előfordulásának megakadályozására intézkedést foganatosítanak, szükséges esetekben felelősségre vonást kezdeményeznek.

A napi tevékenység befejezésekor, a munkaterület elhagyásakor ellenőriztetik a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, különösen az áramtalanítások elvégzését.

Az Intézmény helyi vezetője, vagy helyettese jogosult a tűzvédelmi szakember által kiállított ellenőrzési napló aláírására, a teljesítés igazolására. Amennyiben az előre egyeztetett időpontban lefolytatott ellenőrzés során sem az Intézmény vezetője, sem helyettese nem tartózkodik az Intézményben, az Intézmény vezetője eseti megbízást ad a napló aláírására. Az eseti megbízás csak egy adott alkalomra szól, az időpont pontos megjelölésével.

TŰZVÉDELMI MEGBÍZOTTAK

Az Intézmény helyi vezetője a tűzvédelmi feladatok hatékonyabb végrehajtása érdekében, vagy távollétének időtartamára tűzvédelmi megbízottat nevezhet ki.

Ez lehet állandó megbízott, vagy eseti megbízott meghatározott időtartamra.

Az Intézmény helyi vezetője a tűzvédelmi megbízottat a Szabályzat mellékletében lévő „Megbízólevél” kitöltésével írásban bízza meg.

A megbízottak munkájukat az Intézmény helyi vezetőjének irányítása és ellenőrzése mellett végzik. Az Intézmény helyi vezetőjének távollétében a teljes körű megbízott feladatai megegyeznek az Intézmény helyi vezetőjének feladataival, de az Intézmény helyi vezetője felé rendszeres beszámolási kötelezettsége van.

Feladataik ellátásával kapcsolatban jogosultak az Intézmény általuk használt helyiségeibe belépni és ellenőrzést folytatni.

Az Intézmény tulajdonát közvetlenül veszélyeztető esetekben jogosultak bárkitől felvilágosítást kérni, indokolt esetben a tevékenységet felfüggeszteni. Ezután az esetet haladéktalanul jelentik az Intézmény helyi vezetőjének. Az esetleges szankciókról minden esetben az Intézmény helyi vezetője jogosult dönteni, melyet a megbízott végrehajt.

Az Intézmény területén keletkezett minden tűzesetet azonnal jelentenek a tűzvédelmi hatóságnak, az Intézmény helyi vezetőjének és a Győri Tankerületi Központ igazgatójának.

A TŰZVÉDELMI FELADATOKAT ELLÁTÓ VÁLLALKOZÁS FELADATAI

Szerződésben rögzítettek szerint a szolgáltató vállalkozás a 9/2015. (III.25.) BM rendeletben meghatározott végzettségű szakembert biztosít, a rendeletben előírt időtartamban az Intézmény részére.

Az Intézmény esetében ez Nagy Sándor tűzvédelmi főelőadó. Feladatai:

· Havi rendszerességgel tűzvédelmi szemle megtartása, a hiányosságok feltárása, javaslat azok kijavítására, melyet ellenőrzési naplóban rögzít. A napló egy példányát az ellenőrzött Intézményben hagyja, egyet pedig a fenntartó Győri Tankerületi Központnak továbbít.

· Tűzvédelmi oktatások megtartása. Az új belépő dolgozók előzetes, illetve az évenkénti ismétlődő oktatásának, továbbképzések megtartása a tűzvédelmi szabályzatban foglaltak alapján.

· Indokolt esetben soron kívüli oktatás megtartása.

· Az oktatások megtörténtét oktatási naplóban rögzíti és azt az oktatott személlyel aláíratja. A naplót az intézmény helyi vezetőjének, vagy a tűzvédelmi megbízottnak átadja.

· Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv elkészítése, szükség szerinti módosítása és kiegészítése.

· Tűzvédelmi szakvizsgáztatás és továbbképzések megszervezése.

· Az Intézmény érdekeinek képviselete a tűzvédelmi hatóságnál.

· Részvétel a tűzvédelmi hatósági ellenőrzéseken, szükség esetén előtte szemle megtartása.

· Igény esetén tűzvédelmi szaktanácsadás.

· Az időszakonként ismétlődő tűzvédelmi felülvizsgálatok elvégzésének ellenőrzése, javaslattétel a feltárt hiányosságok pótlására, a hibák kijavítására.

A MUNKAVÁLLALÓK TŰZVÉDELMI FELADATAI

A munkavállalókat törvény kötelezi, hogy munkakörükkel kapcsolatos és az általános érvényű tűzvédelmi jogszabályokat, utasításokat és előírásokat megismerjék és betartsák. Ennek megfelelően kötelesek:

· Tűzvédelmi hiányosságokat, szabálytalanságokat az intézményvezető, vagy a tűzvédelmi megbízott tudomására hozni.

· Tűzvédelmi oktatáson, továbbképzésen részt venni, szükség esetén szakvizsgát tenni.

· A tűz megelőzésében, az észlelt tűz jelzésében és tűzoltásban életkoruk, egészségi és fizikai állapotuknak megfelelően közreműködni.

· A munkaterületük elhagyásakor, a tevékenységük befejezésekor a környezetet tűzvédelmi szempontból átvizsgálni, a hiányosságokat megszüntetni, vagy az intézményvezető, illetve a tűzvédelmi megbízott tudomására hozni, valamint a rájuk bízott áramtalanításokat és gázelzárásokat elvégezni.

· A tűzesetek megelőzése érdekében a munkahelyen biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, pihenten, alkohol és gyógyszer, kábító hatásától mentesen megjelenni.

· Munkavégzésük során a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat betartani, a dohányzási előírásokat, tilalmat betartani.

· A rendelkezésükre bocsátott gépeket, eszközöket, berendezéseket a kezelési utasításban foglaltaknak megfelelően megvizsgálni, azokat rendeltetésszerűen használni.

· Amennyiben tűz-vagy robbanásveszélyt észlelnek, azt megszüntetni, ha erre nem képesek, haladéktalanul jelenteni az intézményvezetőnek, vagy a tűzvédelmi megbízottnak.

· Az alkalomszerű tűz-és robbanásveszélyes munkavégzéshez írásbeli engedélyt kérni és azt a munkavégzés során maguknál tartani, az abban foglalt előírásokat maradéktalanul betartani.

· Munkahelyükön az anyagtárolásra vonatkozó előírásokat betartani, közlekedési útvonalakat, ajtókat, tűzvédelmi főkapcsolót, tűzoltó készüléket, gázelzárókat, szabadon, könnyen hozzáférhetően tartani.

· A kiürítési utakat és ajtókat teljes szélességükben folyamatosan szabadon tartani.

· Minden dolgozó, aki tüzet észlel, illetve arról tudomást szerez, köteles telefonon vagy a helyben szokásos módon a területileg illetékes tűzoltóságot a 105-ös, vagy a 112-es telefonszámon, valamint az intézményvezetőt, tűzvédelmi megbízottat értesíteni.

· Megismerni a szabályzatban (illetve a szabályzat kivonatában) foglaltakat és azokat betartani.

· Végrehajtani az intézményvezetőnek, illetve a tűzvédelmi megbízottnak a tűzvédelmi előírások végrehajtására irányuló intézkedéseit.

· Minden dolgozó kötelessége az Intézményen levő tűzoltó készülékek, felszerelések, tűzvédelmi főkapcsoló, gázelzáró, és egyéb tűzvédelmi felszerelés helyének, illetve kezelésének, használatának a megismerése.

AZ Intézményben SZAKIPARI, KARBANTARTÁSI MUNKÁT VÉGZŐ VÁLLALAT / VÁLLALKOZÁS DOLGOZÓINAK TŰVÉDELMI FELADATAI

· Az idegen dolgozók számára a munkaterületet biztosítani kell. A munkaterület átadásakor tájékoztatást kell adni a közművek elzáró szerelvényeinek helyéről, az alkalmazható és a munkahely közelében található kézi tűzoltó készülékekről, a tűzjelzés lehetőségeiről.

· A munkaterület tűzvédelmére vonatkozó előírásokat, amennyiben tűzveszélyes munkavégzés történik, szerződésben rögzíteni kell.

· A tűzvédelmi előírások betartásának felelőseként mindenkor a felvonuló szervezet, vállalkozás helyi vezetőjét kell megnevezni és ezt a szerződésben rögzíteni kell.

3. A TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE

TŰZVÉDELMI SZERVEZETek

A Győri Tankerületi Központ kétszintű tűzvédelmi szervezettel rendelkezik. Egy központi és egy helyi szervezettel.

a központi TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE

• tankerületi központ igazgatója

• gazdasági intézményvezető-helyettes

• vagyongazdálkodási, műszaki üzemeltetési, beszerzési, közbeszerzési osztályvezető

• tűzvédelmi szolgáltató szakember(ek)

a helyi TŰZVÉDELMI SZERVEZETek FELÉPÍTÉSE

Vezetőség:

• székhelyintézmény-vezető, illetve tagintézmény-vezető(k)

• intézményvezető-helyettes(ek)

• tűzvédelmi megbízott(ak)

• munkavállalók

4. A TŰZVÉDELMI SZERVEZET MŰKÖDÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A központi TŰZVÉDELMI SZERVEZET MŰKÖDÉSI-ÉS IRÁNYÍTÁSI ELVE

A Tankerületi Központ igazgatója a tűzvédelmi szervezetek legmagasabb szintű irányítója és kontrollálója.

Évente összehívja a központi szervezet ülését, melyen beszámoltatja a tagokat az elvégzett feladatokról. Megvitatás után jóváhagyja a következő évi munkatervet. Az ülésre, akadályoztatása esetén más személyt is delegálhat, aki az ülést levezeti. Az így megbízott személy jogosult a beszámolókat és a munkatervet elfogadni. Azok elutasítása esetén köteles a tankerület igazgatójának fenntartásait jelezni. Ezután a tankerület igazgatója vagy új ülést hív össze, vagy annak mellőzésével dönt a beszámolók és/vagy a munkaterv elfogadásáról.

Káresemény bekövetkezése, hatósági ellenőrzés, vagy szabálytalanságok tudomására jutása esetén rendkívüli ülést hívhat össze. Az ülésre az érintett intézmény vezetőjét, vezetőit, vagy egyéb érintett személyeket is meghívhat.

A központi tűzvédelmi szervezet hatáskörébe tartozó feladatok

· A tűzvédelemre vonatkozó pénzügyi keretek elosztása és felhasználásának ellenőrzése.

· Fejlesztési feladatok megvalósítása során a tűzvédelmi érdekek érvényesítése.

· Jelentős mértékű káreset, rendkívüli esemény (tűz, robbanás) vizsgálata, értékelése.

· Hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatok. Kapcsolattartás a hatóságokkal.

· Tűzvédelmi szakvizsgákkal kapcsolatos feladatok. Beiskolázás.

· Külső szervezet, vagy személy részére történő adatszolgáltatás, nyilatkozatok megtétele.

A helyi TŰZVÉDELMI SZERVEZET MŰKÖDÉSI-ÉS IRÁNYÍTÁSI ELVE

A helyi tűzvédelmi szervezetet a Székhelyintézmény, illetve a Tagintézmény vezetője irányítja. A szervezet rendszeres ülést nem köteles tartani. Az ülések összehívásáról indokolt esetben az Intézmény vezetője jogosult dönteni. Indok lehet az Intézmény mérete, tűzvédelmi felszereltsége, tanulói létszáma, vagy egyéb speciális körülmény. Az ülésekre a tűzvédelmi szolgáltató szakembert is meg lehet hívni.

A helyi TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELADATA

A tűzvédelmi szervezet feladata a tűzvédelmi jogszabályokban, szabványokban előírt feladatok tervezett, szervezett, elvégzése, magatartási szabályok betartatása, ennek érdekében a megbízható nyilvántartási, ellenőrzési rendszer működtetése, oktatások megszervezése, felülvizsgálatok, karbantartások időbeni végrehajtása, jegyzőkönyvek, egyéb dokumentumok megőrzése, a tűzvédelmi megelőző tevékenység folyamatos és megfelelő fenntartása. Felkészülés az esetleges tűzesetekre, a Tűzriadó Tervekben szereplő feladatok megfelelő ismerete, gyakorlása, végrehajtása. A tűzvédelmi szervezet működésének elsődleges célja az életvédelem, továbbá az anyagi javak megóvása.

5. A TEVÉKENYSÉGRE ÉS A TEVÉKENYSÉG HELYSZÍNÉRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK

általános szabályok

Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az, tüzet vagy robbanást okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és eszköz tartható. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után a munkát végzőnek ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. A közművek (villamos áram, gáz, víz stb.) nyitó- és zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni.

A fokozottan tűz-vagy ROBBANÁSVESZÉLYES OSZTÁLYBA TARTOZÓ ANYAGOK HASZNÁLATI és TÁROLÁSI ELŐÍRÁSAI

Az Intézmény épületeiben fokozottan tűz-vagy robbanásveszélyes anyagokat, keverékeket üzemszerűen nem használnak, és nem tárolnak.

Az anyagok felhasználásánál be kell tartani a biztonsági adatlapjukon szereplő használati előírásokat. A fokozottan tűz-vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni.

Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos.

Fokozottan tűz-vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadék, vagy gáz nem tárolható tetőtérben, pinceszinti helyiségben, közlekedési útvonalon és lépcsőházban.

A fokozottan tűz-vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag csomagolásán, edényzetén az anyag, robbanásra, vagy heves égésre való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni.

Nagyobb mennyiségű – >10 liter/kg – fokozottan tűz-vagy robbanásveszélyes anyag tárolása esetén (pl. felújításkor) a tárolásra egyedi előírások szükségesek. Az előírásokat az intézményvezető írásban rögzíti, a tűzvédelmi szolgáltató szakember javaslatainak figyelembevételével.

Fokozottan tűz-vagy robbanásveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem tűzveszélyes anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.

A fokozottan tűz-vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs.

Olajos, zsíros munkaruha, védőruha – ruhatár-rendszerű öltöző kivételével – csak fémszekrényben helyezhető el.

A helyiségek nyitvatartásának szabályai

Az Intézmény személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit – amíg ott személyek tartózkodnak – lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi – veszély esetére – az ajtók belülről történő nyithatóságát biztosítani kell.

Az Intézményben a következő helyiségek ajtóit lehet üres állapotban bezárni:

- szertárak

- kazánház

- műhely

- iroda

- személyzeti mosdó

- tornaterem

- raktárak

Az Intézményben, nyitvatartási időben a következő ajtókat kell nyitva, vagy belülről nyithatóan tartani:

- földszinti főbejáratok

- földszinti, a kiürítésre számításba vett kijáratok

szállítás

Az Intézménybe fokozottan tűz-vagy robbanásveszélyes folyadékok, gázok szállítása állandó rendszerességgel nem történik.

A fokozottan tűz-vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékot tartalmazó zárt edényt a járművön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el és ne sérüljön meg. Az intézmény részére egyidejűleg legfeljebb 2 db 20 literes szabványos üzemanyagkannában szállítható motorbenzin.

Az Intézmény részére egyidejűleg legfeljebb 1 db gázpalack szállítható. A palackot elzárt szeleppel, szelepsapkával és hordozó kupakkal kell szállítani. A palackot útközben elmozdulás ellen rögzíteni kell és a veszélyes felmelegedéstől, sugárzó hőtől meg kell védeni.

Szállítás közben a járműben dohányozni tilos.

tárolás

Az Intézményben szabadtéri tárolás nem történik.

Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb fokozottan tűz-vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét legalább naponta vagy – ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik – gyakrabban, vagy folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni.

Fokozottan tűz-vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti, alagsori helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben.

Padlástérben fokozottan tűz-vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el.

Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos.

Tetőtérben egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el.

A menekülésre számításba vett közlekedőkben, nem füstmentes lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a hő-és füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják.

közlekedési utak

Az Intézmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére.

Az Intézmény területén tűzoltási felvonulási terület nem került kialakításra. Tűz esetén a tűzoltó járművek az intézmény helyszínrajzán megjelölt útvonalon közlekednek. Ezt a területet eltorlaszolni, leszűkíteni tilos.

kültéri égetés

Az Intézményben kültéri égetést nem végeznek.

TŰZVÉDELMI SZEMPONTBÓL KIEMELT TEVÉKENYSÉG

Az Intézményben nem végeznek olyan tevékenységet, amely speciális tűzvédelmi szabályozást igényel. Amennyiben valamely Intézményben ilyen tevékenység – pl. pirotechnika – alkalmazása válik szükségessé, annak feltételeit a tűzvédelmi szolgáltató szakemberrel egyeztetve esetileg írásban kell szabályozni.

napelemEK

Az Intézményben napelemes rendszer került kiépítésre.

6. SZABADTÉRI RENDEZVÉNYEK

1. Szabadtéri rendezvény veszélyeztetett területéről a gyors és biztonságos menekülés, menekítés érdekében menekülési lehetőséget kell biztosítani.

2. A szabadtéri rendezvény területén a menekülés irányát – a napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény esetén – világító menekülési biztonsági jelekkel kell jelölni. A jelölések láthatóságát oly módon kell biztosítani, hogy a résztvevők számára a szabadtéri rendezvény területének bármely pontjáról, annak teljes időtartama alatt legalább egy jelölés látható és felismerhető legyen.

3. A (2) bekezdés szerinti jelölések, biztonsági jelek legkisebb mérete 1200  600 mm.

4. A napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény területén a közlekedési útvonalak megvilágítását biztosítani kell.

5. A szabadtéri rendezvény területén közterületi világítással rendelkező közlekedési és menekülési útvonalakon, külön megvilágítás és a megvilágításhoz tartalék energiaforrás kiépítése nem szükséges.

6. A szabadtéri rendezvény területének minden pontjáról a kiüríthetőséget – a várható legnagyobb létszámot alapul véve – biztosítani kell oly módon, hogy az adott pont 40 méteres körzetét az ott tartózkodók 4 percen belül maradéktalanul el tudják hagyni.

7. Az egymás mellett elhelyezkedő szabadtéri rendezvények kiüríthetőségét a rendezvények együttes vizsgálatával kell meghatározni, egymásra hatásuk figyelembevételével úgy, hogy a (6) bekezdés szerinti követelmény teljesüljön.

8. Menekülésre nem vehető figyelembe 25%-nál meredekebb lejtő, emelkedő és olyan terület, amelynek esetében a gyalogos közlekedés lehetősége korlátozott.

9. A rendezvényen a menekülésben korlátozott személyek számára a menekülés, menekítés lehetőségét biztosítani kell.

10. A szabadtéri rendezvény területén menekülésre figyelembe vett útvonal szabad szélessége legalább 2,5 méter kell, hogy legyen.

11. Szabadtéri rendezvények menekülésre figyelembe vett útvonalán nyílt lánggal járó megvilágítás nem alkalmazható.

12. A szabadtéri rendezvény alatt a rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, a résztvevők menekülési képességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzetet, de legalább minden megkezdett 200 fő résztvevőre 1 főt kell biztosítani, melynek meglétéért a rendezvény szervezője felel.

13. Ha a rendezvényen jellemzően menekülésben korlátozott személyek jelenléte várható, akkor a rendezvény alatt minden megkezdett 100 fő résztvevőre legalább 1 fő biztonsági személyzetet kell biztosítani.

14. Ha a szabadtéri rendezvény területén telepítenek legalább 2 méter képátlóval rendelkező kivetítőt, azon a rendezvény területének menekülésre figyelembe vett útvonalait, biztonsági tájékoztató pontjait be kell mutatni legalább a rendezvény, koncert megkezdése előtt, szünetében és a végén.

15. Ha önkéntes vállalás útján legalább 2 méter képátlóval rendelkező kivetítőt nem telepítenek a rendezvény területén, akkor a hangosító rendszeren, berendezésen vagy villamos hálózattól független hangosító eszközön keresztül kell megtenni a (14) bekezdés szerinti tájékoztatást, kiegészítve a tűz- vagy káresemény bekövetkezésekor szükséges teendők ismertetésével.

16. Ha hangosító rendszer nem kerül kiépítésre, akkor a szabadtéri rendezvény területét és adottságait figyelembe véve minden megkezdett 3000 m2 területre legalább 1 db villamos hálózattól független hangosító eszközt kell készenlétben tartani.

17. Ha hangosító rendszer kiépítésre kerül, de a tartalék energiaellátása legalább 30 percen át nem biztosított, akkor annak kiegészítésére a (16) bekezdésben meghatározott számú, villamos hálózattól független hangosító eszközt kell készenlétben tartani.

18. A hangosító rendszert és a villamos hálózattól független hangosító eszközöket a pánikhelyzet kialakulásának megakadályozására, a menekülők informálására, mozgásuk irányítására késedelem nélkül alkalmazni kell.

19. Szabadtéri rendezvény hangosítását úgy kell megoldani, hogy a tervezett – a rendezvényen résztvevők számára kialakított – terület bármely pontján hallható legyen a rendezvény alatt.

20. A szabadtéri rendezvény megközelítésére és annak területén a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas utat kell biztosítani.

21. A helyszín és a tervezett létszám ismeretében az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóság a rendezvényen résztvevők biztonsága érdekében megfelelő számú tűzoltó gépjármű és hozzá tartozó személyzet felügyeletét írhatja elő, melynek költségét a rendezvény szervezője viseli.

22. Szabadtéri rendezvényen

a) a színpad védelmére minden megkezdett 50 m2 után 1 db 34A teljesítményű,

b) az öltözők, raktárak védelmére minden megkezdett 50 m2 után 1 db 34A teljesítményű,

c) a vendéglátó és kereskedelmi egységek védelmére minden megkezdett 100 m2 után 1 db 34A, 183B C teljesítményű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

23. A színpad alatt tárolni, raktározni tilos, ott csak a funkció ellátásához legszükségesebb eszközök, berendezések lehetnek, melyek elhelyezésének módjával biztosítani kell a tűzoltó készülékkel történő, késedelem nélküli beavatkozás lehetőségét.

24. A szabadtéri rendezvény ülőhelyekkel tervezett nézőterén – a padok kivételével – csak a padlóhoz, a talajhoz vagy egy-egy soron belül egymáshoz rögzített ülőhelyekkel alakítható ki. Az ülőhelyeket úgy kell elrendezni és a menekülésre tervezett útvonalakat úgy kell kialakítani, hogy az útvonalak hossza ne haladja meg

a) a széksorok között haladva a 15 métert,

b) lépcsőn, lépcsőzetes lelátón fölfelé haladva a 15 métert,

c) lépcsőn, lépcsőzetes lelátón lefelé haladva a 30 métert és

d) sík emelkedőn és lejtőn, valamint vízszintesen haladva a 45 métert.

25. Az ülőhelyek esetében alkalmazott lépcsők, közlekedők legkisebb szabad szélessége 1,10 méter, a szektorokat elválasztó lépcsők, közlekedők esetében 2,10 méter. Ha a rendezvény asztalokkal és azok körül elhelyezett ülőhelyekkel kerül megrendezésre, akkor azok elhelyezésekor a (24) bekezdés d) pontjában foglalt követelményt kell betartani.

26. A felvonulás- vagy verseny jellegű szabadtéri rendezvények esetén a szabadtéri rendezvényekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok csak a gyülekezési pontok esetében alkalmazandók.

27. A szabadtéri rendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket – a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet szerinti zenés, táncos rendezvények kivételével – a rendezvény szervezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény kezdetének időpontja előtt tíz nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóságnak eljuttatni.

28. Adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott szabadtéri rendezvény esetében a (27) bekezdésben meghatározott tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket csak az első alkalom esetén kell kidolgozni. A későbbiekben csak a tűzvédelmi szempontot érintő változást kell a (27) bekezdésben meghatározottak szerint bejelenteni.

29. A rendezvény szervezője gondoskodik a rendezvény megkezdése előtt, annak folyamán feladatot ellátó személyek dokumentált tűzvédelmi oktatásáról, melyet a rendezvény teljes időtartama alatt a helyszínen kell tartani.

30. A tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket tartalmazó dokumentációt a rendezvény szervezőjének a szabadtéri rendezvényt vagy annak megszüntetésének bejelentését követően legalább egy évig meg kell őriznie.

7. ÉPÍTMÉNYEKRE, SZABADTEREKRE VONATKOZÓ ESETI TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK

az ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ HASZNÁLATI SZABÁLYOK

Általános előírások

Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni.

A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, valamint egyéb tevékenységet (továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, helyiségben, tűzszakaszban, rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni.

A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és eszköz tartható.

A helyiségből, a szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, a készülékről a tevékenység során keletkezett robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani.

A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után a munkát végzőnek ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni.

Dohányzás, nyílt láng használata

Az Intézmény teljes területén tilos a dohányzás. Nyílt láng használata a helyiségekben kizárólag az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséről szóló írásos engedély alapján lehetséges. A kémiai előadóban a bunsen égő használata kizárólag a szaktanár folyamatos felügyelete mellett engedélyezett.

Szellőztetés, hő-és füstelvezetés

Az épületben nincs automatikusan működő (tűzjelző központ által vezérelt) hő-és füstelvezető ablakok.

Tüzelő-és fűtőberendezések

Az Intézményben gázkazánok üzemelnek elkülönített kazánhelyiségben, illetve fali gázkazánok nem állandó tartózkodású helyiségekben.

A kazánokat és a füstelvezető rendszert rendszeresen karban kell tartani a biztonságos működés érdekében. Ellenőrzés 2 évente, műszaki felülvizsgálat 4 évente.

Az Intézmény helyiségeiben a központi fűtésen kívül, kiegészítő fűtésként, csak olyan engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú fűtőberendezést szabad használni, mely a rendeltetésszerű működése során tüzet, a gyermekeknek égési sérülést nem okoz és a helyiségből oxigént nem von el.

Csatornahálózat

Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, gőzt vagy fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő, fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes vagy mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni tilos.

Villamos berendezés

Csak olyan villamos berendezés használható, amely rendeltetésszerű használata esetén a környezetére nézve gyújtási veszélyt nem jelent.

A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani.

Az intézmény villamos hálózatát központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. A szakaszkapcsolókat jelölni kell. A kapcsoló szekrényekben a vonalas kapcsolási rajzot el kell helyezni. A csoportosan elhelyezett kapcsolók, biztosítékok hovatartozását jól olvashatóan feliratozni kell.

Villamos berendezések szerelését, javítását csak szakképzett személy végezheti. Csak gyárilag gyártott szabványos biztosítékokat szabad használni. Tilos a biztosítékokat áthidalni, talpalni, patkolni.

A villamos berendezéseket rendszeresen tisztítani kell az olyan szennyeződésektől, amelyek a berendezések hőátadási viszonyait károsan befolyásolják, amelyek öngyulladást okozhatnak. (pl. konyha, zsíros szennyeződés)

Villamos hő-fejlesztő berendezéseket, (fűtőtesteket, rezsókat, kávéfőzőket, vízforralókat, vasalókat) csak felügyelet mellett, nem éghető alátétre helyezve, valamint – ha nem rendelkezik üzemelést jelző lámpával – csak jelzőlámpás dugaszoló aljzatról szabad üzemeltetni. A készülék közeléből 0,2 m távolságra az éghető anyagokat el kell távolítani. A helyiségek elhagyása előtt, a használónak meg kell győződnie a villamos hő-fejlesztő berendezések kikapcsolt állapotáról. Munkaidő befejezésekor ezeket a készülékeket áramtalanítani kell.

Hordozható készülékek csatlakozó vezetéke legalább 1,5 m legyen, egy darabból álljon, - toldás, vagy elágazás nélkül - és ne legyen hosszabb 5 méternél. Házilag készített villamos berendezések, vezetéktoldások, és egyéb, a szabványoknak nem megfelelő kivitelű villamos szerelések alkalmazása szigorúan tilos!

A világító berendezést úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. A hő-fejlesztő, vagy éghető folyadékot tartalmazó világítótesteken (pl. izzólámpa, vagy kondenzátoros fénycsőarmatúra) éghető anyag, dekoráció nem helyezhető el.

A villamos készülékek vezetékeit és a dugaszoló aljzatokat minden használat előtt ellenőrizni kell. Ha zárlatra utaló jelet észlelünk, a készüléket azonnal le kell választani a hálózatról és javításáról haladéktalanul intézkedni kell.

A villamos berendezéseket az intézményben 3 évente érintésvédelmi, 6 évente tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatnak kell alávetni. A felülvizsgálatokon feltárt hibák, hiányosságok kijavításáról – szükség esetén a tűzvédelmi szolgáltató szakemberének bevonásával – intézkedési tervet kell készíteni.

Tűzoltó készülékek

Az Intézményben a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelő, állandóan üzemképes és az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni.

Tűzoltó készülékek oltásteljesítményéhez tartozó oltóanyagegység mennyiségeket az 54/2014 (XII. 05.) BM. rendelettel hatályba léptetett OTSZ 16. mellékletben foglalt 1. táblázat szerint kell meghatározni.

A tűzvédelmi hatóság további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja.

A tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltó készülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani.

A tűzoltó készülékeket negyedévente a tűzvédelmi megbízott köteles ellenőrizni.

§ a helyén van-e

§ könnyen megközelíthető-e, használata nem ütközik akadályba

§ mutatója a zöld mezőben van-e

§ palástja, szerelvényei épek-e

§ az ellenőrző címkék megvannak-e rajta

Az ellenőrzés eredményét a tűzoltókészülék-karbantartó által kiállított nyilvántartáson kell dokumentálni.

Hiányosság esetén értesíteni kell a karbantartót.

Évente tűzoltókészülék-karbantartóval a készülékeket karban kell tartatni és hitelesítő matricával kell ellátni. A készülékeket 5, 10 és 15 éves korukban közép, illetve teljes körű karbantartásra javító műhelybe kell elszállítani.

Tűzcsapok

Az épületben fali tűzcsapok nincsenek kiépítve.

Beépített tűzjelző berendezések

Az épületben nincs kiépítve tűzjelző rendszer.

Beépített tűzoltó berendezések

Az intézményben beépített tűzoltó berendezés nincs telepítve. A tűz oltása a készenlétben tartott kézi tűzoltó készülékekkel történik.

Menekülési útirányt jelző rendszer, biztonsági világítás

Az Intézményben nincs elektromos üzemelésű menekülési útirányt jelző rendszer kiépítve.

Egyéb, menekülést segítő berendezés

Nincs az épületekben.

HelyISÉGEKRE VONATKOZÓ HASZNÁLATI SZABÁLYOK

Irodák, tanári szobák

Ezen helyiségek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. Más jellegű használat, tevékenység esetén külön tűzvédelmi szabályozás szükséges.

Tűzveszélyes folyadékot, vagy más tűzveszélyes anyagot az iratok tárolására szolgáló szekrényben elhelyezni tilos.

A vészkijáratot és a vészkijárathoz vezető utat állandó jelleggel szabadon kell hagyni, eltorlaszolni, azokon bármilyen anyagot tárolni még ideiglenesen is tilos.

A helyiségek tüzeinek oltására szolgáló tűzoltó készülékeket állandó jelleggel szabadon kell hagyni, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.

A helyiségekben villamos berendezések csak felügyelet mellett működtethetők.

A helyiségekben csak a szabványnak megfelelő földelt konnektorok, dugaszok, csatlakozók, vezetékek alkalmazhatók.

Számológépet, számítógépet illetéktelen személy nem javíthat. Vizes kézzel való érintésük, tisztításuk tilos. A számítógépek szellőzőrácsait szabadon és portól mentesen kell tartani, a beépített ventillátor működését minden bekapcsoláskor ellenőrizni kell.

Villamos berendezések (villanykapcsolók, lámpák stb.) javítását csak szakképzett személyek végezhetik.

Villamos világító testeken, lámpákon könnyen éghető anyagból készült díszítő elemek nem helyezhetők el.

Ezen helyiségekben kávéfőzőt, vízmelegítőt, rezsót használni tilos, kivéve, ahol nincs kialakított teakonyha. Ebben az esetben a kijelölt helyen elhelyezhetőek, de a kávéfőző, vízmelegítő, rezsó alá hőszigetelő alátétet kell tenni, és az éghető anyagoktól legalább 0,5 méter távolságot kell tartani. A gépeket minden használat után áramtalanítani kell és működésük közben folyamatos felügyeletet kell biztosítani.

A nemdohányzók érdekében hozott törvény szerint dohányozni csak a kijelölt helyen szabad. Nyílt lángot használni (pl. gyertya, mécses) kizárólag az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységről kiadott írásos engedély alapján szabad.

Könyvtár, irattár

Az irattár, könyvtár területén nem odavaló éghető anyagot, illetve éghető folyadékokat /festék, hígító, olaj stb./ ideiglenes jelleggel sem szabad tárolni. Az iratokat, könyveket csak rendezett körülmények között szabad polcon, állványon elhelyezve tárolni.

A helyiségekben csak a szabványnak megfelelő földelt konnektorok, dugaszok, csatlakozók, vezetékek alkalmazhatók.

Fűtés célját szolgáló berendezésen és annak 0,5 méteres körzetén belül éghető anyagot elhelyezni tilos.

A helyiségben az állványos tárolás által kialakított közlekedési utakat teljes szélességükben biztosítani kell.

A helyiségben tűzveszélyes tevékenységet végezni kizárólag az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséről szóló engedély alapján lehet. Ilyen esetben az iratokat vagy el kell távolítani, vagy megfelelő védelmükről gondoskodni kell (lángmentesített ponyva).

Lépcsőház, előtér, közlekedő folyosók, egyéb utak

Ezeken a területeken, illetve a lépcsőházakhoz vezető utakon semmilyen a személyek mozgását akadályozó tárgy, berendezés nem helyezhető el, a közlekedési utakat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.

Az épület menekülési útvonalain fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el, nem tárolhatók. Ez alól kivételt képeznek a beépített építési termékek és a biztonsági jelek, valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb nem tárolásra szolgáló, valamint a helyiség rendeltetésével összefüggő tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le.

A menekülési útvonalakon villamos berendezések nem tárolhatók, nem üzemeltethetőek.

Padlószőnyeget elhelyezni csak tűzvédelmileg minősített anyagból szabad, a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság egyetértésével.

Ezeknek a tereknek az oldalfalain megfelelő magasságban szabványos jelzőtáblával kell jelölni a menekülés irányát világító biztonsági jel alkalmazásával.

Az Intézmény, közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére.

Tantermek

A helyiségekben a hulladékok gyűjtésére szemétkosarat kell biztosítani és annak kiürítéséről rendszeresen, de legalább naponta kell gondoskodni.

A helyiségekben a világításon kívül kizárólag az oktatási célt szolgáló (elektromos hangszer, televízió, magnó, vetítőgép, projektor, interaktív tábla stb.) elektromos berendezést, eszközt szabad használni.

Ezeket a berendezéseket használat után mindig le kell választani a hálózatról. (Villásdugó kihúzása, vagy hosszabbító / elosztó kihúzása, kikapcsolása)

Fűtőtesten és vezetékein, illetve annak közvetlen közelében éghető anyagot elhelyezni nem szabad.

A helyiségekbe robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot (pl. ragasztó) bevinni kizárólag az intézményvezető engedélyével szabad. Az így bevitt anyag mennyiségét és használat utáni elhelyezésének módját az intézményvezető esetileg határozza meg. Ettől eltérni tilos.

A helyiségekbe tűzgyújtó szerszámot bevinni és ott nyílt lángot használni kizárólag az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséről szóló írásos engedély alapján lehet.

Az iskolai foglalkozások során, amennyiben nyílt láng használata válik indokolttá (pl. ünnepi gyertyagyújtás) az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység előírásai szerint kell eljárni és a biztonságos használat feltételeit meg kell teremteni.

A gyertya alá elhelyezett nem éghető anyagú tálcának, edénynek akkorának kell lennie, hogy a gyertya elégése során a teljes olvadt anyagmennyiséget be kell fogadnia, nem folyhat ki az asztalra.

Az égő gyertyát, mécsest felügyelet nélkül hagyni szigorúan tilos. Gyertya, mécses gyújtásakor a tűzvédelmi előírások betartásáért az azt meggyújtó tanár a felelős.

A helyiségekben a bútorokat (asztalok, székek) úgy kell elhelyezni, hogy az ajtó irányában az út mindig szabadon maradjon. A bútorokat még ideiglenesen sem szabad úgy átrendezni, hogy a gyermekek szabad mozgását akadályozza.

A tantermekben a tananyag részét képező kísérletek végezhetők folyamatos szaktanári felügyelet mellett.

A helyiségek védelmére ABC porral oltó tűzoltó készülék szolgál, melyet a folyosókon tartanak készenlétben. A készüléket állandóan szabadon és üzemképes állapotban kell tartani, eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad.

Öltözők, tornatermek, uszodák, egyéb sport-vagy szabadidős célú helyiségek

A helyiségbe olyan anyagot, mely tüzet okozhat bevinni tilos.

Elektromos gépeket, berendezéseket és felszereléseket csak kifogástalan állapotban szabad üzemeltetni. Zárlat, vagy egyéb meghibásodás esetén áramtalanítani kell.

Üzemidőn kívül áramtalanítani kell. Az elektromos berendezések, világító testek közelében 50 cm távolságon túl lehet éghető anyagokat tárolni.

A helyiségekben csak a szabványnak megfelelő földelt konnektorok, dugaszoló aljzatok, csatlakozók, vezetékek alkalmazhatók.

A helyiségekben elhelyezett éghető anyagok (ruházat, sportfelszerelés) mellett tűzveszélyes anyagok (éghető folyadékok) tárolása tilos.

A helyiségeket utolsónak elhagyó dolgozó köteles a helyiséget tűzvédelmi szempontból átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tűz vagy robbanás okozója lehet.

A helyiségbe tűzgyújtó szerszámot bevinni és ott nyílt lángot használni kizárólag az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséről szóló írásos engedély alapján lehet.

Raktárak, szertárak

A helyiségbe tűzgyújtó szerszámot bevinni és ott nyílt lángot használni kizárólag az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséről szóló írásos engedély alapján lehet.

Az elektromos szerelés feleljen meg az érvényes előírásoknak. Záráskor az áramtalanítást szigorúan végre kell hajtani.

A közlekedési utakat mindig szabadon kell tartani, még ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni, a bejáratnál anyagokat lerakni még rövid időre is tilos.

A raktárak megfelelő szellőztetéséről gondoskodni kell, és tisztán kell tartani.

Az anyagokat vegyesen történő tárolás esetén nemenként csoportosítva, rendezetten kell tárolni, úgy hogy egymásra hatásuk ne jelentsen tűz- vagy robbanásveszélyt, még a csomagolás sérülése esetén sem.

Az anyagok tárolásánál az adott anyag biztonsági adatlapjának 7. pontja előírásait kell betartani.

Bármely anyag csak akkor tárolható, illetve használható fel, ha a biztonsági adatlapjának 5. pontjában foglaltakat be lehet tartani és az adott anyag esetleges tüzének oltása megoldott.

Az 5 literes, vagy annál nagyobb űrtartalmú kannában tárolt anyagok olyan kármentő tálcán tárolhatók, mely ellenáll az adott anyagnak és sérülése esetén képes annak tartalmát befogadni.

A kifolyt, kiömlött anyagokat azonnal fel kell takarítani és közömbösítésükről gondoskodni kell.

Szükség esetén a helyiséget jól ki kell szellőztetni. Légutakat irritáló, vagy mérgező anyagok felszabadulása, vagy kiömlése esetén a helyiség teljes légcseréjéig a tanulókat a helyiségbe beengedni nem szabad.

Az anyagok edényzetén a veszélyességüknek megfelelő, CLP rendelet szerinti szimbólumokat kell feltüntetni.

Festékeket, oldószereket csak kis mennyiségben (max.1-2 liter + oldószer 1 liter) szabad tárolni, nem éghető anyagú szekrényben, vagy polcon.

Az elektromos berendezések, világító testek közelében 50 cm távolságon túl lehet éghető anyagokat tárolni. A födém és a tárolt anyagok közt 1 méteres távolságot kell tartani.

Gázkazánház tűzvédelmi előírásai

A helyiségbe tűzgyújtó szerszámot bevinni és ott nyílt lángot használni kizárólag az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséről szóló írásos engedély alapján lehet.

A kazánt csak szakképesítéssel, szakvizsgával rendelkező személy kezelheti, a II. kezelési osztálynak megfelelően. A berendezés használati utasítását jól látható helyre ki kell tenni és az abban foglaltakat maradéktalanul be kell tartani.

A helyiségben I-II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékot, öngyulladásra hajlamos anyagot és a helyiség rendeltetésétől eltérő anyagokat tárolni tilos.

A helyiségben csak az oda beosztottak és azok ellenőrei tartózkodhatnak.

A kijárati ajtókat és a közlekedési utakat eltorlaszolni, leszűkíteni ideiglenesen sem szabad.

A kazán közelében legalább 1 db 6 kg-os kézi tűzoltó készüléket (porral oltót) kell elhelyezni.

A szellőzőnyílásokat eltorlaszolni tilos. A kazánok üzemelése alatt a szellőzőventillátorok működőképességét biztosítani kell. A tűzvédelmi előírások betartásáért a kazánkezelők a felelősek.

Előadótermek

A helyiségekben a kísérletek során a nyílt láng használata folyamatos tanári felügyelet mellett engedélyezett.

Elektromos gépeket, berendezéseket és felszereléseket csak kifogástalan állapotban szabad üzemeltetni. Zárlat, vagy egyéb meghibásodás esetén áramtalanítani kell. Az elektromos hibák elhárítását csak szakember végezheti el. Üzemidőn kívül áramtalanítani kell.

Az elektromos berendezések, világító testek közelében 50 cm távolságon túl lehet éghető anyagokat tárolni. A helyiségekben csak a szabványnak megfelelő földelt konnektorok, dugaljak, csatlakozók, vezetékek alkalmazhatók.

A kísérletek során kifolyt, kiömlött anyagokat azonnal fel kell takarítani és közömbösítésükről gondoskodni kell. Szükség esetén a helyiséget jól ki kell szellőztetni. Légutakat irritáló, vagy mérgező anyagok felszabadulása, vagy kiömlése esetén a tanulóknak a helyiséget azonnal el kell hagyniuk, a helyiség teljes légcseréjéig a tanulókat a helyiségbe visszaengedni nem szabad.

Az ilyen balesetek kivizsgálása és a további hasonló esetek megelőzésére tett intézkedések meghozatala az igazgató kötelessége. Indokolt esetben a baleset körülményeinek kivizsgálására, feltárására a tűzvédelmi szolgáltató szakembereinek segítségét lehet kérni.

Elektromos kapcsoló terek tűzvédelme

Az elektromos kapcsoló terekbe csak az oda jogosultak léphetnek be.

A kijáratokat, közlekedési utakat leszűkíteni, a tűzvédelmi eszközök, áramtalanító-kapcsolók megközelíthetőségét akadályozni még ideiglenesen sem szabad.

Az elektromos helyiségekben, a helyiség rendeltetésétől eltérő anyag, raktározása tilos. (engedélyezett: ott használt műszerek, szerszámok, védőeszközök, biztosítékok)

A keletkezhető tűz oltására legalább 2 kg-os CO₂ oltót javasolt készenlétben tartani.

A villamos hálózathoz csatlakoztatott elektromos berendezések megfelelő szellőzését biztosítani kell, azokat letakarni nem szabad.

A helyiségbe tűzgyújtó szerszámot bevinni és ott nyílt lángot használni kizárólag az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséről szóló írásos engedély alapján lehet.

A tevékenység során keletkező hulladék gyűjtésére, a helyiségen kívül elhelyezett, megfelelő számú hulladék gyűjtőt kell elhelyezni és azokat szükség szerint, de legalább naponta ki kell üríteni.

A helyiségek rendszeres takarításáról gondoskodni kell.

A napi munka befejezését követően a helyiséget utolsóként elhagyó személynek meg kell arról győződnie, hogy nincs-e tűzveszélyt jelentő körülmény. A tapasztalt tűzveszélyt jelentő körülmény megszüntetéséről gondoskodni kell.

A napi munka befejezését követően csak a napi tevékenységhez szükséges elektromos berendezések áramtalanítását kell elvégezni.

Informatika terem tűzvédelmi előírásai

A számítógépeket önállóan leválaszthatóan kell telepíteni.

A használaton kívüli gépeket le kell választani a hálózatról.

Egy dugaljra csak annyi gépet szabad csatlakoztatni, hogy a vezetéket ne terheljük túl.

Számítógépet illetéktelen személy nem javíthat. Vizes kézzel való érintésük, tisztításuk tilos.

A számítógépek szellőzőrácsait szabadon és portól mentesen kell tartani, a beépített ventilátor működését minden bekapcsoláskor ellenőrizni kell.

A keletkezhető tűz oltására legalább 2 kg-os CO₂ oltót javasolt készenlétben tartani.

A helyiséget használaton kívül áramtalanítani kell.

8. ALKALOMSZERŰ TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG

Az Intézményben állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet nem végeznek.

Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzése esetén betartandó szabályok:

- Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az, tüzet vagy robbanást okozhat.

- Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége.

- A munkát közvetlenül irányító személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki.

- A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit az épületfelelős, a helyi sajátosságnak megfelelő - tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki.

- Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és - tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.

- Szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet.

- A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig, a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző - szükség esetén műszeres - felügyeletet köteles biztosítani.

- A tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket biztosítani kell.

- A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni kell.

9. TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI

- A munkát tilos megkezdeni mindaddig, amíg a tűz- vagy robbanásveszélyt el nem hárították.

- A jogszabály által meghatározott foglalkozási ágak esetében (pl. hegesztés) a tevékenység végzéséhez tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie a munkát végzőnek. Egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet.

- A tűzveszélyes munkavégzés 5 méteres környezetéből az éghető anyagokat el kell távolítani.

- Ha ez nem lehetséges, akkor:

- hősugárzás ellen az éghető anyagot nem éghető, jó hőszigetelő anyaggal kell elhatárolni, letakarni,

- izzó anyagok fröcskölődésekor az éghető anyagok, pl. vizes ponyvával való letakarása, a veszélyeztetett környezet vízzel való lelocsolása, a szikrák, izzó anyagok éghető anyaghoz való jutásának nem éghető spanyolfallal történő megakadályozása lehet egy-egy megoldás.

- Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésénél a környezetben munkavállaló személyeket is figyelmeztetni szükséges a tevékenység végzése alatti fokozottabb óvatosságra.

- Nem az intézmény munkavállalója által végzett tűzveszélyes munka feltételeit az intézmény tűzvédelmi szolgáltató szakemberével, vagy a Tankerület műszaki vezetőjével egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint - a helyi sajátosságnak megfelelő - tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. Az intézmény ezen szakembereinek aláírása nélkül az engedély érvénytelen.

- A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszint és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.

- Ellenőrzés esetén a tűzveszélyes tevékenység írásbeli feltételeit, a tevékenység végzésére jogosító iratokat (pl. tűzvédelmi szakvizsga) be kell mutatni az ellenőrzést végzőnek.

10. TŰZVÉDELMI OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOKAT ÉS A MUNKAVÁLLALÓKRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK

A tűzvédelmi felvilágosító és oktató tevékenység szakmai koordinálása, szervezése és végrehajtása az tűzvédelmi megbízott feladata. A tűzvédelmi megbízott kötelessége gondoskodni a munkavállalók tűzvédelmi felvilágosításáról, oktatásáról, melyet az oktatási naplóban kell dokumentálni.

A munkavállalókat a munkába álláskor, és azt követően szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal a munkakörének megfelelő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni.

A tűzvédelmi oktatásokon ki kell térni a tűzvédelemmel kapcsolatos törvény, jogszabályok és rendeletek, valamint a tűzvédelmi szabályzat, tűriadó terv ismertetésére és a tűzjelzés módjára. Az oktatáson való részvételt dokumentálni kell.

A tűzvédelmi oktatás személyes részvétel mellett elektronikus úton is történhet.

Ez utóbbi esetben az oktatás megtörténtét munkavállalónként azonosítható módon igazolni kell.

A 2024 február 02.-án életbe lépő - 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzatról, a tűzvédelmi házirendről, valamint a tűzvédelmi oktatásról - változása alapján csupán azok a szervezetek kötelesek évenkénti tűzvédelmi oktatást tartani a munkavállalóik és a munkavégzésben részt vevő családtagjaik részére, amelyek tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelesek, vagy tűzvédelmi szabályzat készítésére nem kötelesek ugyan, viszont az általuk üzemeltetett, bérelt épületben, épületrészben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása, foglalkoztatása történik, vagy olyan épületet, épületrészt, szabadteret üzemeltetnek, ahol 1000 kg vagy 1000 liter mennyiséget meghaladó fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítása, feldolgozása, tárolása történik, és az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő.

Az oktatás témakörei:

• A vonatkozó tűzvédelmi jogszabályok, az Intézmény tűzvédelmi szabályzatának, tűzriadó tervének ismertetése.

• A munkahely és munkafolyamat tűzveszélyessége.

• A tevékenységgel és a technológiával kapcsolatos tűzvédelmi használati szabályok.

• A munka befejezésekor szükséges tűzvédelmi teendők (áramtalanítás, tűzre utaló körülményekre történő figyelemfelhívás, stb.).

• A tűz esetén követendő magatartás, a helyi sajátosságoknak megfelelő tűzoltási módozat.

• A rendszeresített és készenlétbe helyezett tűzvédelmi felszerelések, eszközök és készülékek használata.

• Az előírások megszegésének következményei.

• A dohányzás előírásai

• A tárolás, és raktározás tűzmegelőzési előírásai

• A közlekedési, és menekülési utakra vonatkozó előírások

• A tűzveszélyes folyadékok tárolása, használata

• Az üzemeltetési vezető szükség szerint oktatást tarthat. (pl. nagy kárt okozó gondatlanságból bekövetkezett tűz esetén)

• Az Intézmény területén dolgozó külsős cég vezetőjének (pl. alvállalkozó, felújítási munkálatokkor) a tűzvédelmi szabályzat egy kivonatát át kell adni tanulmányozásra, aki ennek megfelelően a helyi előírásokat figyelembe véve megtartja a dolgozói felé a tűzvédelmi oktatást, melyet az Intézmény oktatási naplójában is rögzítenek.

Tanulók oktatása

• A Nemzeti Alaptanterv [NAT) Életvitel és gyakorlati ismeretek részében foglaltak oktatása.

• Az egyéni és társadalmi létet veszélyeztető tényezők felismerése, az egyén felelőssége a vészhelyzetek kialakulásában, kialakításában, (tűz- és polgári védelem, tervezés, megelőzés, beavatkozás, értékelés)

11. MUNKAVÁLLALÓKNAK A TŰZJELZÉSSEL, TŰZOLTÁSSAL, MŰSZAKI MENTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI

Minden munkavállalónak kötelessége ismerni az alábbiakat a munkaterületén és környezetében, hogy a tűzjelzési és tűzoltási kötelezettségeinek eredményesen és biztonságosan eleget tudjon tenni.

Ismerni kell:

• a tűzjelzési lehetőségeket

• a menekülési útvonalakat, kijáratokat

• a menekítés során rájuk háruló feladatokat

• az intézményben, készenlétben tartott tűzoltó készülékeket

• a tűzveszély-forrásokat

• a robbanásveszélyes, és tűzveszélyes anyagokat

• az intézményben használható oltóanyagokat, eszközöket, oltási módokat, hatásaikat

• a telepített tűzvédelmi berendezéseket, működésüket

Teendők tűz esetén

Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve tudomást szerez róla annak kötelessége haladéktalanul figyelmeztetni az ott tartózkodókat.

A helyszínen rendelkezésre álló erőkkel, eszközökkel (tűzoltó készülékek, tűzcsapok, egyéb felhasználható eszközök, anyagok) a tüzet el kell oltani, a terjedését meg kell akadályozni.

A tűzoltást csak akkor szabad elkezdeni, ha az biztonságosan végrehajtható, önmagunkat és másokat nem sodorjuk életveszélybe.

A tűz eloltása után, illetve - több személy jelenléte esetén - azzal egy időben haladéktalanul jelezni kell a tűzvédelmi hatóságnak.

Amennyiben a helyszínen közvetlen életveszély van, úgy a mentést haladéktalanul meg kell kezdeni az élet, a testi épség és egészség veszélyeztetése nélkül.

A tűzjelzés szabályai

A segélyhívó telefont kizárólag segélyhívásra (tűzoltást, műszaki mentést igénylő esemény, baleset jelzésére) lehet használni.

A tüzet elsősorban a tűzvédelmi hatóságnak kell jelezni.

A tűzjelzés módjai

Telefonon.

Külső segélyhívás (tűzjelzés) telefonokról a 105-ös vagy a 112-es segélyhívó telefonszámon kezdeményezhető, amely a tűzvédelmi hatóság ügyeletére érkezik.

Szóbeli tűzjelzés esetén meg kell adni az Intézmény pontos címét. Amennyiben indokolt, a lehetséges megközelítési útvonalról is tájékoztatást kell adni.

A tűzjelzés tartalmi követelményei:

• A tűz helye (épület, helyiség, berendezés)

• Mi ég? (berendezés, anyag, épületszerkezet)

• Mit veszélyeztet? (berendezés, anyag, épületszerkezet)

• Történt-e személyi sérülés, illetve van-e életveszély?

• Ki adta a jelzést és milyen telefonszámon hívható vissza, hol érhető el?

Tűzjelzést követő magatartás.

Haladéktalanul értesíteni kell az igazgatót és/vagy a tűzvédelmi megbízottat.

A tűzvédelmi hatóság kiérkezéséig az igazgató és/vagy a tűzvédelmi megbízott irányításával kell az alábbi intézkedéseket megtenni:

· a feladatok elvégzéséhez szükséges személyek helyszínre rendelése

· veszélyben levő személyek mentése

· a terület kiürítése, lezárása

· gondoskodni kell a közművezetékek (gáz, elektromos, stb.) szakaszolásáról, elzárásáról.

A tűzvédelmi hatóság kiérkezésekor az a személy, aki a tevékenység irányítását végezte köteles beszámolni az eseményekről, a tett intézkedésekről a kiérkező tűzoltás-vezetőnek.

Az eloltott, illetve önmagától kialudt tüzet is haladéktalanul jelezni kell a tűzvédelmi hatóságnak.

A tűz eloltása után a helyszínt változatlanul kell hagyni a tűzvizsgálat befejezéséig.

12. A LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG MŰKÖDÉSÉNEK, SZOLGÁLATELLÁTÁSÁNAK, TAGJAI DÍJAZÁSÁNAK SZABÁLYAI

Létesítményi tűzoltóság működtetésére az Intézmény nem kötelezett.

13. KIÜRÍTÉS SZÁMÍTÁSSAL IGAZOLT MEGENGEDETT MAXIMÁLIS BEFOGADÓKÉPESSÉG

Az intézményben nincs 50 főnél több személyt befogadni képes helyiség.

14. A MEGENGEDETT MAXIMÁLIS BEFOGADÓKÉPESSÉGNEK MEGFELELŐ HELYISÉGHASZNÁLAT MÓDJA ÉS FELELŐSE

nincs

15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A szabályzatot minden munkavállalóval meg kell ismertetni. A szabályzatot jogszabályváltozás, vagy az Intézményen a tűzvédelmet érintő változás esetén, de legalább 5 évente felül kell vizsgálni és indokolt esetben módosítani kell.

Minden olyan magatartás, tevékenység, mulasztás, amely tűzvédelmi jogszabályba ütközik, szabálysértésnek, súlyosabb esetben vétségnek, bűncselekménynek minősül.

A tűzvédelmi jogszabályokban, szabályzatokban és egyéb előírásokban meghatározott tűzvédelmi szabályok megtartásáért a vezetők, a dolgozók, munkaviszonyuk, munkaszerződésük keretében fegyelmileg felelősek. Jelen szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba.

1. számú melléklet

A TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGÁHOZ KÖTÖTT FOGLALKOZÁSI ÁGAK ÉS MUNKAKÖRÖK

1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők.

2. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők.

3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők.

4. Tűz gátló, füst gátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők.

5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők.

6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás vezetők.

7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők.

8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők.

9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők.

10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök.

11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök.

12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők.

13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők.

14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők.

15. Tűz gátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását javítását végzők.

16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők.

2. számú melléklet

ALKALOMSZERŰ TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG FELTÉTELEINEK ÍRÁSBELI MEGHATÁROZÁSA

Kiállító szervezet:……………………………………………………… Sorszám: ...........................

A munkavégzés helye:……………………………………………………………………………………….

A munkavégzés ideje: 20….. év............................ hó ............ nap............................ órától

20….. év.............................hó..............nap.............................óráig

Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység fajtája*:

Hegesztés, Lángvágás, Melegítés, Szikraképződéssel járó tevékenység, Egyéb:……………….………

Található-e éghető anyag vagy robbanásveszélyes gáz/folyadék a tevékenység közelében*:

igen / nem

Ha igen, el lehet-e távolítani*: igen / nem Ha el lehet, el kell-e távolítani*: igen / nem

Ha igen, akkor ezt a tevékenység környezetéből……….…..méteren belül kell megtenni.

Ha nem, akkor milyen módon kell védeni a tevékenység környezetét*:

Környezet elhatárolásával, Figyelmeztető jelzések kihelyezésével, Tűzoltó készülékkel, Tűzcsapról szerelt sugárral, Vizes takaróval, Egyéb módon: .………………………………………………………..

A munkavégzés helyén az alábbi tűzoltó felszereléseket, tűzoltó készülékeket kell készenlétbe helyezni:

TÍPUS, FAJTA	TELJESÍTMÉNY, TÖLTET	db

A tevékenység felügyeletét az intézmény részéről biztosítani kell-e*:

Igen, 1 fővel / Igen, 2 fővel / Egyéb módon:…………..………………. / nem

A munkát végzők:

NEVE	BEOSZTÁSA	TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA BIZONYÍTVÁNY SZÁMA

A felügyeletet ellátók:…………………………………………………………………………………….......

Munkavégzés után szükséges-e a terület felügyelete*: igen / nem

Ha igen, akkor legalább……………órán keresztül.

A vonatkozó jogszabályok, valamint a 20…..év ...........................hó ...........napján megtartott helyszíni szemle alapján az alapvető tűzvédelmi előírások mellett, az alábbi különleges előírások végrehajtásával, illetve betartásával lehet az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet elvégezni:

.......................................................................................................................................................………................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................., 20….. év .............................. hó ....... nap

……..........................................................

feltételeket meghatározó neve, beosztása

*: A megfelelő rész aláhúzandó

Az engedélyben felsorolt előírásokat az alábbi - a helyi sajátosságoknak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal egészítem ki:

(Kitöltendő, ha a munkát külső vállalat végzi, engedélyezi.)

........................................................................................................................................................………...........................................................................................................................................................................................................................................................................

….............................., 20….. év …........................... hó ….... nap

…...................................................

létesítmény vezetője, megbízottja

Az engedélyben felsorolt előírásokat tudomásul veszem, ismerem az elvégzendő munkát, és a betartandó óvintézkedéseket, azok betartásáért büntetőjogilag felelősséget vállalok.

...................................................... ................................................

munkát végző aláírása munkát végző aláírása

A munka befejezését a létesítmény képviselője felé jelenteni kell!

A munka befejezésének ideje: 20….. év ....................hó .....nap .......... óra

Tudomásul vettem:

....................................................................

feltételeket meghatározó neve (aláírása)

3. számú melléklet

MEGBÍZÓLEVÉL

____________________________________________________részére.

A Tűzvédelmi Szabályzat „Tűzvédelmi megbízottak” fejezetében foglaltak alapján megbízom a ____________________________________________________munkahely területén a

TŰZVÉDELMI MEGBÍZOTTI

feladatok ellátásával.

/A megbízás tartalmát a négyzetekben meg kell jelölni./

Teljes körű tűzvédelmi megbízotti kinevezés az intézmény vezetőjének helyettesítése céljából.

Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység felügyelete.

Tűzvédelmi eszközök, berendezések javításának, karbantartásának felügyelete.

Tűzvédelmi hatósági ellenőrzés során az intézmény képviselete.

Tűzvédelmi oktatás megtartása.

Tűzriadó gyakorlat megszervezése, lebonyolítása.

Az alábbi tűzvédelmi berendezések üzemben tartó általi ellenőrzésének elvégzése, dokumentálása:

tűzoltó készülék

fali tűzcsap

beépített tűzjelző berendezés

beépített tűzoltó berendezés

tűz-és hibaátjelző

tűzoltósági kulcsszéf

tűzoltó felvonó

evakuációs hangrendszer

elektromos menekülési útirányjelző

pánikzár

tűz-gátló nyílászáró

hő-és füstelvezető

Egyéb: ___________________________ ____________

___________________________ __________ __

A megbízás időtartama: visszavonásig / ______ _____-tól, _____ ______-ig.

Kelt: 20 . ___________. ____. _______________________

intézményvezető

4. számú melléklet

TŰZVÉDELMI ÜZEMELTETÉSI NAPLÓ TARTALOM

- Tűzoltó készülékek három hónapos üzemeltetői ellenőrzésének jegyzőkönyve,

- Tűzoltó készülékek éves karbantartásának nyilvántartása.

5. számú melléklet

TŰZRIADÓ TERV

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996 évi XXXI. törvény, valamint a 30/1996/XII.6./BM. sz. rendelet alapján az élet, a testi épség, valamint az Intézmény vagyonának tűztől való megvédése érdekében kiadom az alábbi tűzriadó tervet.

A tűzriadó terv a tűzvédelmi szabályzat melléklete, egy példányát a létesítmény helyszínrajzával az intézmény igazgatói irodájában és a nevelői szobában kell elhelyezni.

A Tűzriadó Terv célja, hogy a létesítmény területén bekövetkező tűzeset során meghatározza a tűzjelzés, a tűzoltás, és az épület kiürítésének szabályait, módját. Legfontosabb az emberi élet, a testi épség védelme, azt követően a veszélyhelyzetek felszámolása.

1. A tűzjelzés módja

Az Intézmény területén, ha bárki tüzet, vagy annak veszélyét észleli, arról tudomást szerzett, köteles késedelem nélkül intézkedni.

Köteles a tüzet jelezni a rendelkezésre álló eszközökkel, szaggatott csengetés, vagy tűzjelző „kolomp”, illetve hangos „Tűz van” (tűzi lárma) felkiáltással, és azt jelenteni a tűzoltóság felé a 105 vagy a 112 telefonszámon.

A Kolomp a földszinten az udvari kijáratnál található.

A tüzet észlelő személynek törekednie kell arra, hogy a keletkezett tűzről a lehető legpontosabb információkat adja.

A tűzoltóság felé telefonon történő jelzésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

- a tűzeset, káreset pontos helyét címét (település, utca házszám),

- a tűz épületen belüli keletkezésének helyét (szintmegjelölés, helyiség),

- a tűz nagyságát, jellegét, mi ég,

- emberélet van-e veszélyben, milyen káreset történt,

- a tűzesetet jelentő személy neve, tűzjelzésre használt készülék hívószámát,

- a tűzjelzést vevő tűzoltó további kérdéseire is egyértelmű választ kell adni.

Ha a tűzesetet jelző személy nem rendelkezik valamennyi információval a tűzről és annak körülményeiről, a jelzést abban az esetben is haladéktalanul meg kell tenni. A jelzési kötelezettség kiterjed a tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, illetőleg az emberi beavatkozás nélkül megszűnt tüzekre is.

2. Tűz esetén értesítendő személyek

Baginé Tóth Tünde +36 30 364 3827

Jenőffy Gábor +36 30 620-5809

Amennyiben további személyek értesítése válik szükségessé arról a fent jelzettek szóban intézkednek.

3. Teendők tűz esetén:

A mentés, kiürítés és a tűz oltásának megkezdése - a hivatásos tűzoltók helyszínre érkezéséig - az esemény bekövetkezésekor a helyszínen tartózkodó legmagasabb vezető beosztású dolgozó irányításával történik.

Feladatai:

- Tájékozódás a vészhelyzetről.

- Intézkedik a közművek lezárásáról:

o áramtalanítás – a főbejárat után a folyosón balra található elektromos főkapcsoló lekapcsolásával,

o gáz elzárása – a főbejárat melletti udvari bejáratnál közvetlen jobbra található gáz-főelzáró segítségével.

- Megszervezi a személyek, mentését az intézmény a mellékelt helyszínrajz alapján, a tanulókat az éppen órát tartó nevelő köteles a kijelölt gyülekezőhelyre vezetni és ott azonnal létszámellenőrzést végrehajtani.

- Megszervezi a tűz oltását a rendelkezésre álló kézi tűzoltó készülékeke igénybevételével. A készülékek készenléti helyei a helyszínrajzon jelölve vannak.

- Megszervezi az anyagi javak mentését, különös tekintettel az osztálynaplók és hivatalos dokumentumok mentésére.

- Gondoskodik a rend és fegyelem fenntartásáról.

- Gondoskodik a kimentet, de elsősegélyre szoruló emberek ellátásáról, szükség esetén a mentők értesítéséről.

- Tájékoztatja a kiérkező tűzoltó egység parancsnokát.

- Intézkedik közvetlenül az intézmény épület előtt a tűz oltáshoz szükséges felvonulási út, terület biztosítása érdekében.

A tűzoltás céljára a helyszínre érkező hivatásos tűzoltóegység parancsnokának utasításait mindenki köteles maradéktalanul betartani, illetve végrehajtani.

4. Gyülekezőhely:

- az iskola udvarán.

5. Elsősegély nyújtás megszervezése

- Elsősegélynyújtó helyet jelül ki az udvar területén.

- A sérülteket a sérülés nemétől függően elsősegélyben kell részesíteni.

6. Tűzoltás utáni teendők

- A tűz helyszínét mindaddig érintetlenül kell hagyni, amíg az illetékes hatóságok a tűzvizsgálatot el nem végzik.

- Szükség esetén illetve a tűzoltóság kérésére a tűz helyszínét őriztetni kell.

- Gondoskodni kell a kimentett tárgyak biztonságba helyezéséről.

- A tűzvizsgálat befejezése után a helyreállítási munkákat haladéktalanul meg kell kezdeni, figyelembe véve, hogy az további kárnövekedéssel ne járjon.

7. Egyéb

- Ezt a tűzriadó tervet a dolgozókkal és tanulókkal szükség szerint, de évente egyszer gyakoroltatni kell a fentiek szerint.

- A gyakorlaton értékelni kell:

o a riasztás végrehajtásának időpontját,

o a tűzriadó során kapott feladatokat, ezek végrehajtását,

o a riadóba bevontak létszámát.

A gyakorlat végrehajtásáról jegyzőkönyvet kell felvenni és ezt a tűzvédelmi iratok között megőrizni!

SZMSZ

Megjelent: 2024. augusztus 21. | Írta: Nusserné Bed? Gyöngyi | Találatok: 66

A LŐRINCZE LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATA

2013. évi

2015. évi módosított változat

2020. évi felülvizsgált

2023. évi módosított

Tartalomjegyzék

1. Általános rendelkezések. 5

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja. 5

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése. 6

2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 6

2.1 Az intézmény Szakmai alapdokumentuma: K10484 nyilvántartási számú. 6

2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje. 6

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 8

3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre. 8

4. Az intézmény szervezeti felépítése. 8

4.1 Az intézmény vezetője. 9

4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre. 10

4.3 Az intézmény vezetősége. 11

4.4 A pedagógiai munka ellenőrzése. 12

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok. 13

5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai 13

5.2 Az iskolai tankönyvellátás rendje. 15

5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje. 15

5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére. 16

6. Az intézmény munkarendje. 17

6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása. 17

6.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása. 18

6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások. 20

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje. 21

6.5 Munkaköri leírás-minták. 22

6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama. 22

6.7 Iskolai vizsgák. 22

6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje. 23

6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje. 24

6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások. 25

6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok. 25

6.12 A mindennapos testnevelés szervezése. 26

6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások. 26

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 28

7.1 Az intézmény nevelőtestülete. 28

7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei 28

7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 29

7.4 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai 30

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje. 32

8.1 Az iskolaközösség. 32

8.2 A munkavállalói közösség. 32

8.3 A szülői munkaközösség. 32

8.4 A diákönkormányzat 33

8.5 Az osztályközösségek. 34

8.6 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 35

8.7 A külső kapcsolatok rendszere és formája. 37

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok. 38

9.1 A tanulói hiányzás igazolása. 38

9.2 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények. 39

9.3 A tanulói késések kezelési rendje. 39

9.4 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése. 40

9.5 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás. 40

9.6 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 41

9.7 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai 42

10. Egyéb. 44

11. Záró rendelkezések. 48

1. Általános rendelkezések

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

. 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről

. 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról

Ø 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

Ø 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

Ø 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

Ø 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet az adatkezelésre és közzétételre vonatkozóan

Ø 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet

Ø 26/1997. (IX.3.) NM- rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

Ø 110/2012. (VI.4) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

Ø 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

Ø 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet

Ø Győri Tankerület Központ Szabályzatai

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján.

A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

2. Az intézmény alapító okirata, feladatai

2.1 Az intézmény Szakmai alapdokumentuma: K10484 nyilvántartási számú

Az intézmény hivatalos neve: Lőrincze Lajos Általános Iskola

2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje

Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Alapító jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere

Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.

Fenntartó neve: Győri Tankerületi Központ

Fenntartó székhely: 9022 Győr, Liszt Ferenc u. 17.

2.2.1. Az intézmény közfeladata: köznevelés (általános iskolai nevelés-oktatás) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján.

2.2.2. Az intézmény típusa: általános iskola

2.2.3. Feladatellátási helyei:

székhely: 9222 Hegyeshalom, Rákóczi utca. 13.

2.2.4. Alapfeladata:

(1) általános iskolai nevelés-oktatás 1-8. évfolyam

- sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődészavarral küzdők)

- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése-oktatása

- egyéb köznevelési feladata: napközi, tanulószoba, iskolai könyvtár

(2) nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása

- 1 – 8. évfolyamig német nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás 2021/22. tanévtől felémenő rendszerben

2.2.5. Feladatellátási helyen felvehető maximális gyermek és tanulólétszám: 300 fő

székhelyen - Rákóczi Ferenc u. 13. : 300 fő

2.2.6. Évfolyamok száma:

székhely (Rákóczi u. 13.) 1-8. évf - 8 évfolyam

2.2.7. Illetékessége, működési köre:

Hegyeshalom Nagyközség és Levél község közigazgatási területe

2.2.8. Vezetőjének megbízási rendje:

Az intézmény igazgatóját a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, és a végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet alapján előkészített pályázat alapján a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltak szerint az oktatásért felelős miniszter legfeljebb 5 év határozott időtartamra bízza meg, illetve vonja vissza megbízását. (Nemzeti köznevelési törvény 67.§ (1), (7), (8), (9)) (326/2013.(VIII.30) Korm.rendelet:22-27.§)

2.2.9. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése:

Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a „Munka Törvénykönyvéről” szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó munkaviszony.

2.2.10. A feladatellátást szolgáló vagyon:

a) Hegyeshalom Rákóczi F. u. 13. sz. alatti 12 tantermes iskola- komplexum (hrsz.: 811/1) és politechnikai műhely (tanterem)

Funkcionális egységek:

b) Hegyeshalom, Szent István király utca 7. sz. alatti tornateremből/közösségi teremből és könyvtár helyiségekből álló épület (hrsz.: 811/2)

c) Hegyeshalom, Árpád utca 15. sz. alatti tornacsarnok (hrsz.: 611/11)

Az intézmény kezelésében lévő vagyon csak az alaptevékenység, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül, a fenntartóval és működtetővel történő engedélyeztetés után hasznosítható, adható bérbe.

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői

3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre

Az intézmény a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett gazdálkodik. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény székhelyén látja el, fizetési kötelezettséggel járó vállalást a fenntartó jóváhagyása nélkül nem tehet.

Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe

4. Az intézmény szervezeti felépítése

. Szervezeti ábra

Legmagasabb szint:

TANÍTÓK, SZAKTANÁROK

IGAZGATÓ

SZAKSZERVEZET

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS

SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG

INTÉZMÉNYI TANÁCS

IGAZGATÓ HELYETTES

További szintek:

IGAZGATÓ

PED. MUNKAKÖZ. VEZ.

ALSÓS MUNKAKÖZ. VEZ.

DÖK VEZETŐ

GYERMEK ÉS IFJ. VÉD. FELELŐS

ISKOLATITKÁR

PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS

HIVATALSEGÉDEK

KÖNYVTÁROS

OSZTÁLYFŐNÖKÖK

TANÍTÓK

A 2015/16-os tanévtől kezdetét veszi a vezetői, intézményi, pedagógusi önértékelés az Önértékelési programnak, valamint az éves Önértékelési tervnek megfelelően.

4.1 Az intézmény vezetője

4.1.1 A közoktatási intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettes minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök a félévi, év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint az értesítőbe való beírásakor.

4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

Távollétében helyettese az igazgatóhelyettes.

Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettes felhatalmazását.

4.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök

Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat:

- az igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát,

- a szakkörök, tehetséggondozó tanórán kívüli foglalkozások meghirdetésének jogát,

- az igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát,

- az iskolatitkár számára – a szóbeli egyeztetést követően – a terembérleti és más bérleti szerződések megkötését.

4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.

Az igazgató közvetlen munkatársai:

- az igazgatóhelyettes

- az iskolatitkár.

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

Az igazgatóhelyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól, legfeljebb 5 évre. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet a munkaköri leírás tartalmaz.

Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért.

Az iskolatitkár, lehetőleg gazdasági szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. Feladat- és hatásköre kiterjed az intézményi költségvetés tervezésére és végrehajtására, a számlarendben foglaltak teljesítésére, az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságolásának tervezésére és lebonyolítására, az intézmény megbízási szerződéseinek megkötésére, azok ellenőrzésére.

4.3 Az intézmény vezetősége

4.3.1. Az intézmény vezetőségének tagjai:

az igazgató,
az igazgatóhelyettes,
a munkaközösség vezetők.

4.3.2 Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.

4.3.3 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult.

Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével

érvényes.

4.4 A pedagógiai munka ellenőrzése

Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:

- az igazgatóhelyettes

- iskolatitkár

- a munkaközösség-vezetők,

- az osztályfőnökök,

- a pedagógusok.

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben

megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek.

A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem.

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:

- tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők),

- tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,

- az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,

- az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések

folyamán,

- a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg:

o a szakmai alapdokumentum

o a szervezeti és működési szabályzat

o a pedagógiai program

o a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:

- a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),

- egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

5.1.1 A szakmai alapdokumentum

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

5.1.2 A pedagógiai program

A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.

Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

Az intézmény nevelési programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.

Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevételét.

.Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,

- a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,

- a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,

- a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,

- a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

- 2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével, 2020. szeptember 1-től felmenő rendszerben a 2020. évi módosított NAT-ra épülő kerettantervekhez tartozó helyi tanterveket.

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

5.1.3 Az éves munkaterv

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.

Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya a tantestület rendelkezésére áll.

A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

5.2 Az iskolai tankönyvellátás rendje

Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.

Az iskolai könyvtár kapcsolatot tart Hegyeshalom Község Könyvtárával.

A könyvtár szakirányú működtetéséért és feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős.

Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatainak figyelembevételével történik.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyen vehetik igénybe az iskola dolgozói, a tanulói.

A könyvtár szolgáltatásai:

·tájékoztatás az iskola könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól

·tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása

·dokumentumok kölcsönzése, illetve helyben történő használata

·INTERNET hozzáférés

A tanulóknak a tanév során kölcsönzött dokumentumokat a tanév végén vissza kell szolgáltatni.

Az iskolai könyvtárból nem kölcsönözhető dokumentumok

· számítógépes szoftverek

· muzeális értékű dokumentumok

Könyvtári kártérítés

A könyvtárhasználó (tanuló esetén a szülő) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve, ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban, valamint a Házirendben előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető.

A tankönyvellátás rendjét évente az intézményvezető készíti el, az aktuális jogszabályok és a jogszabályok által meghatározott közösségek véleményének kikérése alapján.

Az iskolai könyvtár SZMSZ lásd II. számú melléklet

5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

- az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

- az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,

- a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

- az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

Kinyomtatás után az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával kell ellátni.

Az e-Napló (KRÉTA) használata és a digitális munkaforma adatkezelési szabályait is alkalmazni kell.

5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére

A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete, karbantartó a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e.

Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni.

Iránymutató az intézményi Honvédelmi Intézkedési Terv.

5.4.1 Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.

5.4.2 A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik.

5.4.3 Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek

megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.

5.4.4 A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!

5.4.5 Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet fogadó munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.

5.4.6 A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

6. Az intézmény munkarendje

6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása

Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.30 és 16.00 óra között, de legalább addig, míg az iskolában tanuló van, az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

6.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A munkaidő 80 %-át – 32 órát- a pedagógus a neveléssel-oktatással kötött, és kötött munkaidő terhére köteles a nevelési-oktatási intézményben tölteni, kivéve ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el.

A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát.

A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat az éves munkatervben meghatározottak szerint tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg.

6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése

Az intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében

1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,

2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,

3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,

4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,

5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete,

6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,

8. eseti helyettesítés,

9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,

10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,

11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,

12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,

13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,

14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,

15. munkaközösség-vezetés,

16. az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban való közreműködés,

17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,

18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,

19. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás,

20. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása, valamint

21. a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára,

22 pedagógus-továbbképzésben való részvétel rendelhető el.

(2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely

a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,

b) sportkör, tömegsport foglalkozás,

c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,

d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,

e) napközi,

f) tanulószoba,

g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,

h) pályaválasztást segítő foglalkozás,

i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,

j) diákönkormányzati foglalkozás,

k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás,

l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint

m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet.

6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

6.3.2 A pedagógus köteles 15 perccel tanítási óra előtt, 10 perccel a foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. Az ügyeletes pedagógusok rossz idő esetén az erre kijelölt teremben felügyelik a tanulókat 7.30 –ig, majd a saját tanterembe távozhatnak a gyerekek. Jó idő esetén 7.45-ig az udvaron tartózkodnak a tanulók felügyelet mellett, és 7.45-kor engedik fel őket az osztályterembe. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában.

A tanulókat versenyre kísérő pedagógus hiányzása hivatalos távollétnek tekinthető.

6.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi.

6.3.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előre haladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

6.3.5 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások, száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. Az eseti helyettesítés egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási nap.

6.3.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előre haladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

6.3.7 A pedagógusok munka idejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll.

Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók (iskolatitkár, pedagógiai asszisztens) munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására.

6.5 Munkaköri leírás-minták

Lásd I. számú melléklet.

6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

6.6.1 Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők.

6.6.2 A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14.20 óráig be kell fejezni.

6.6.3 A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt.

6.6.4 Az óraközi szünetek rendjét beosztott pedagógusok felügyelik.

6.7 Iskolai vizsgák

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA

A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a tanuló értékelése nem lehetséges más módon,

d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

e) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

KÜLÖNBÖZETI VIZSGA

A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

JAVÍTÓVIZSGA

Ha a tanuló tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet.

Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit közzé kell tenni az érintett tanulók számára.

Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető.

A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni.

A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le.

6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje

Az iskola szorgalmi időben reggel igény szerint 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legfeljebb 18.00 óráig nyújt felügyeletet a tanulóknak. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva, mely idejét a bejáratnál közzé tesszük. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt.

Csengetési rend:

1. óra 8.00-8.45

2. óra 8.55 – 9.40

3. óra 9.55- 10.40

4. óra 10.50 – 11. 35

5. óra 11.45 – 12.30

6. óra 12.40 – 13. 25

7. óra 13. 30 – 14. 15

A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók– vagyonbiztonsági okok miatt - csak a kaputelefonon történő bejelentkezés után léphetnek be az intézményben.

6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

6.9.1 Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:

- a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,

- a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,

- az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

- az energiafelhasználással való takarékoskodásért,

- a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

6.9.2 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező tanítási órákon vagy tanórán kívüli foglalkozásokon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára.

6.9.3 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

6.9.4 Vagyonvédelmi okok miatt a szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata.

6.9.5 A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóval való egyeztetés után – szabadon használhatja.

6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak.

6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell.

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak kémia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.

A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az iskolatitkár végzi.

A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézményvezető által felkért munkavédelmi felelős. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.

6.12 A mindennapos testnevelés szervezése

2012. 09.01 –től az első és 5. évfolyamon a mindennapi testnevelés megvalósítása heti 3 tanórával és 2 óra tanórán kívüli sport-, mozgásos-, gyógytestnevelési (szükség esetén) tevékenységgel történik (a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával). Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz 2013. szeptember 1-től az első és 5. osztálytól felmenő rendszerben. Mivel a sportcsarnok az iskola épületétől legalább 1 km-re van, a testnevelés órák megszervezésénél célszerű 1x2 órát és 3x1 órát az órarendbe iktatni (lehetőség szerint).

Iskolánk igény és érdeklődés szerint tanórán kívüli sportfoglalkozásokat kínál mozgási lehetőségként.

6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.

Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. Ilyen műsoraink: Évnyitó, Évzáró, Ballagás, Aradi vértanúk, Október 23-i, Lőrincze-nap, Karácsonyi ünnepség, Magyar nyelv napja, Magyar nyelv hete, 1848. márc. 15., Holokauszt-, Diktatúrák áldozatai, Költészet napja, Nemzeti összetartozás napja
A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Iskolánk szervezi évente az alábbi versenyeket: Anyanyelvi játékok, Népdaléneklési verseny, Körzeti tanulmányi verseny 1 – 4. évfolyam számára. Mint az Anyanyelvápolók Országos Szövetségének támogatói évente részt veszünk az általuk szervezett találkozón, vetélkedőn.
A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.
Az iskola énekkara sajátos szakkörként működik, vezetője az igazgató által megbízott tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, községi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja.
Kapcsolatainkban a zurndorfi iskolával nyelvgyakorlás céljából, a mikóházi és szentgáli iskolával az anyanyelvápolás miatt - Lőrincze iskolák találkozója - ápoljuk a kapcsolatot. A szlovákiai Somorja iskolájával a nemzeti összetartozás erősítése érdekében működünk együtt.
A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. Így az alábbi közösségfejlesztő rendezvényeink vannak:

- Gólyanap leendő elsősöknek

- Iskolai szintű kirándulás, akadályverseny

- Lőrincze kupa

- Tanévnyitó-, tanévzáró fesztivál

- Iskolai évzáró gálaműsor

- Iskolai sportnap

- Tanulmányi osztálykirándulások

- Színházlátogatások

- Projektnapok

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei

7.1 Az intézmény nevelőtestülete

7.1.1 A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója. A nevelőtestület tagjai szaktanári munkájuk mellett az intézményvezető megbízásából osztályfőnöki feladatot is ellátnak.

Az iskola legfőbb döntéshozó szerve a nevelőtestület.

Vezetéséért az intézményvezető egy személyben felelős.

A nevelőtestület tagjait határozatlan, határozott idejű munkavégzésre a Győri Tankerületi Központ igazgatója nevezi ki.

A munkaviszony megszüntetésére (felmentésre) is a Győri Tankerület igazgatója jogosult.

7.1.2 A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

7.1.3 Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat.

7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei

7.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:

Ø tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,

Ø félévi és év végi osztályozó konferencia,

Ø tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),

Ø nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),

Ø rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

7.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá.

7.2.3 A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából.

7.2.4 A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

7.2.5 Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

A nevelőtestület tagjai a magas szintű szakmai munka szervezése érdekében munkaközösséget alakítanak.

Munkaközösségeink:

- tanítói munkaközösség;

- pedagógiai munkaközösség.

A munkaközösség tagjai az intézményvezető javaslatára saját tagjai közül választják meg a munkaközösség vezetőjét. A megbízást az intézményvezető adja, legfeljebb 5 éves határozott időtartamra.

A munkaközösségek jogköre, hatásköre:

·munkaközösség-vezető megbízását kezdeményezheti

·meghatározza működésének rendjét, munkaprogramját,

·dönt a továbbképzési programokról

·dönt az iskolai tanulmányi versenyekről

·véleményezi az iskolában folyó pedagógiai munka eredményességét

·javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra

A munkaközösség véleményét be kell szerezni

·a pedagógiai program elfogadásához

·a taneszközök, szakkönyvek és egyéb segédletek kiválasztásához

A szakmai munkaközösség feladatai:

·javítják az oktató-nevelő munka színvonalát

·fejlesztik az oktatás tartalmi, módszertani eljárásait

·kialakítják az egységes követelményrendszert

·szervezik a pedagógusok továbbképzését

· pályázatok és tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása

· javaslatot tesznek fejlesztésre, beszerzésre, segítik a pályakezdők munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget

Munkaközösség vezető

·összeállítja a munkaközösség éves programját

·irányítja a munkaközösség tevékenységét

·az intézményvezető munkáltatói jogkörének gyakorlásához véleményével segítséget ad

·munkaközösségi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat szervez

·javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, továbbképzésre, az érintettek jutalmazására, kitüntetésére

·ellenőrzi a szakmai munkát, intézkedést kezdeményezhet az intézményvezetőnél

·képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül

·összefoglaló elemzést, értékelést készít intézményvezetői felkérésre

·állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait

7.4 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösség-vezetők, szakszervezeti képviselők, közalkalmazotti tanács, igazgató helyettes, DÖK-támogató tanár aktív közreműködésével készíti el az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – osztja szét az iskola igazgatója évente 2 alkalommal: januárban (januártól augusztusig) és szeptemberben (szeptembertől decemberig).

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést – a pedagógusnap alkalmából – azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak:

7.4.1 Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:

- sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,

- órai munkáját magas színvonalon végzi,

- eredményesen készíti föl diákjait tanulmányi versenyekre,

- szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben,

- aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,

- részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,

- kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,

- munkaköri leírásán túl feladatokat vállal tanulókkal, osztályával, az iskolai élettel kapcsolatban.

7.4.2 Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz:

- részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,

- részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében,

- részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában.

7.4.3 Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi:

7.4.4 Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:

- következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli,

- eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki,

- jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,

- adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi,

7.4.5 Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz:

- rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik,

- érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében,

- részt vesz az iskola arculatának formálásában,

- tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez.

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 10%-ban részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói, a többit differenciáltan kell szétosztani.

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje

8.1 Az iskolaközösség

Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

8.2 A munkavállalói közösség

Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és (technikai dolgozókból) áll.

Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:

- munkaközösségek,

- szülői munkaközösség,

- diákönkormányzat,

- osztályközösségek.

8.3 A szülői munkaközösség

A Nemzeti Köznevelési Törvényben rögzített jogok és kötelességek gyakorlása érdekében tanítványaink szülei az iskolai Szülői választmányt működtetik.

Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM).

Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

- saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,

- a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),

. a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,

. saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása.

Egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos szabályok elfogadásakor.

Véleményezési joga van a következő kérdésekben:

- a pedagógiai program és a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben,

- a házirend elfogadásakor,

Továbbá:

·írásbeli javaslatot tehet az intézmény vezetőségének

·az intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vehet foglalkozásokon

·jogszabályokban megfogalmazottak szerint részt vehet az érdekeit érintő döntések meghozatalában

·jogorvoslatért az oktatási jogok biztosához fordulhat

Az SzM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

8.4 A diákönkormányzat

A DÖK 5-8. évfolyamán osztály 2 fővel képviseltetheti magát.

A DÖK legmagasabb döntéshozó fóruma a Diákparlament, melynek határozatai valamennyi tanulóra érvényesek.

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető áll.

A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legfeljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 7 nappal nyilvánosságra kell hozni.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóval való egyeztetés után szabadon használhatja.

A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni

- az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

- a tanórán kívül szervezett programok elfogadásakor, éves munkaterv tanulókat, versenyeket érintő kérdéseiben, valamint különös tekintettel a DÖK-által szervezett tanítás nélküli munkanap programjának megszervezésében.

- a házirend elfogadása előtt.

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

8.5 Az osztályközösségek

Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:

- küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,

- döntés az osztály belügyeiben.

Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

- Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

- Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

- Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

- Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

- Szülői értekezletet tart.

- Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

- Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

- Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot

tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

- Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

- Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

- Szükség szerint órát látogat az osztályban.

8.6 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái

8.6.1 Szülői értekezletek

Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze.

Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze.

8.6.2 Fogadóórák

Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban –két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legfeljebb 120 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama maximálisan 30 perccel meghosszabbítható.

Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – időpont-egyeztetés után kerülhet sor.

8.6.3 A szülők írásbeli tájékoztatása

Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a tájékoztató/e-ellenőrző, e-napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy az e-ellenőrző révén történhet:

- Az osztályfőnök értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén.

- Az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt.

8.6.4 A diákok tájékoztatása

A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni.

A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani, a témazárók kivételével. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától.

Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.

8.6.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága

Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:

- szakmai alapdokumentum,

- pedagógiai program,

- szervezeti és működési szabályzat,

- házirend.

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában, tanári szobában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról –munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

8.7 A külső kapcsolatok rendszere és formája

8.7.1 Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Hegyeshalom Nagyközség Polgármesteri Hivatalának támogatásával biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:

- az iskolaorvos,

- az iskolai védőnők,

.8.7.1.1 Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere

Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján).

Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója.

Az iskolaorvos munkájának ütemezését egyezteti az iskola igazgatójával.

Az egészségügyi ellátáshoz orvosi szoba van az intézményben.

8.7.1.2 Az iskolai védőnő feladatai

. A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).

- A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatójával.

- Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.

- Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.

- Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

8.7.2 Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és

megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

8.7.3.Rendszeres kapcsolatot tart fenn iskolánk az alábbi szervezetekkel:

- fenntartói és működtetői szinten a Győri Tankerületi Központ;

- községi szinten Hegyeshalom Község Önkormányzat; Községgazdálkodási Kft.

- Hegyeshalmi Egyesületek, Szervezetek;

- Lőrincze-iskolák (Szentgál)

- Partnerintézmények (Zurndorf, Somorja iskolája)

- Anyanyelvápolók Országos Szövetsége;

- Intézményi Tanács ( Nemzeti köznevelési tv., 20/2012. EMMI-rendelet szerint)

- Pedagógiai szakszolgálatok

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

9.1 A tanulói hiányzás igazolása

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban.

9.1.1 A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:

a) a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását,

c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni.

Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:

- bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,

- rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

9.1.2. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról évente 4 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

9.2 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények

9.2.1 Megyei versenyek döntőjének napján nem kell iskolába jönnie a tanulónak, körzeti versenyek napján a 3. tanítási óra után haza mehet, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja.

9.2.2 Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt.

9.2.3. A középiskolai intézmények által szervezett nyílt napon a tanulók szülői kérésre tanítási órákról is elmehetnek. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél.

9.3 A tanulói késések kezelési rendje

Az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni.

A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóval együtt jár el.

9.4 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése

A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.

9.4.1 tanköteles tanuló esetében:

- első igazolatlan óra után a napló adatai révén a szülő értesítése,

- tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése,

- a tizedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes Gyámhivatal, Gyermekjóléti Szolgálat, Kormányhivatal értesítése történik (másodpéldányt az irattárban kell őrizni)

- a harmincadik igazolatlan óra után: a szülő, és a lakóhely szerint illetékes Gyámhivatal, Gyermekjóléti Szolgálat, Kormányhivatal ismételt értesítése történik (másodpéldányt az irattárban kell őrizni)

- az ötvenedik igazolatlan óra után: a szülő, és a lakóhely szerint illetékes Gyámhivatal, Gyermekjóléti Szolgálat, Kormányhivatal értesítése történik (másodpéldányt az irattárban kell őrizni)

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

9.4.2 nem tanköteles kiskorú tanuló esetében: hasonló az eljárás menete, mint a 9.4.1. pontban, de

- a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése.

Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

9.5 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló (tanuló szülője) közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

9.6 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

§ A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.

§ A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.

§ A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.

§ A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.

§ A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.

§ A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.

§ . A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.

§ A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni.

§ A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

9.7 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:

- az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről

- a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét

- az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége

- a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni

- az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket

- az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei

- az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges

- a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza

- az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése

- ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti

- az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon

- az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá

- az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása

- az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.

- a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

Könyvtár SZMSZ: Lásd II. számú melléklet

10. Egyéb

1. Adatkezelés és dokumentumok

Adatvédelmi –adatkezelési szabályok

Az adatok nyilvántartási módja

Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:

·papír alapú nyilvántartás

·számítógépes (elektronikus) nyilvántartás

Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:

a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:

·intézményvezető-helyettes

·iskolatitkár

b.) a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:

·intézményvezető-helyettes

·iskolatitkár

·osztályfőnökök

·gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Az adatok továbbításával megbízott dolgozók:

a) az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal

kapcsolatosan:

·intézményvezető-helyettes

·iskolatitkár

b.) a tanulók adatait továbbíthatja:

·fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: intézményvezető

· a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: intézményvezető,

Intézményvezető -helyettes, osztályfőnök, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős

·a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja:

intézményvezető, intézményvezető-helyettes, osztályfőnök, iskolatitkár

·a diákigazolvány –jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár

·a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, osztályfőnök

·a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek-és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat:

intézményvezető, intézményvezető-helyettes, osztályfőnök, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős

A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban őrizzük:

·összesített tanulói nyilvántartás

–KIR (vezetéséért felelős: iskolatitkár)

·törzskönyv (vezetéséért felelős: intézményvezető, osztályfőnök)

·bizonyítvány (vezetéséért felelős: intézményvezető, osztályfőnök)

·osztálynaplók (vezetéséért felelős: intézményvezető-helyettes, osztályfőnök)

·diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár)

Az elektronikusan előállított és tárolt dokumentumok kezelési rendje

·KIR -rendszerben nyilvántartott anyagok esetén: nyomtatás két példányban, intézményvezető aláírása, körpecsét (egyik példány postázása, második példány iktatása)

·e-mailek: amennyiben választ igényelnek, akkor a nyomtatott példányon az intézményvezető aláírása, körpecsét és iktatási bélyegző hitelesít;

A kiadványozás szabályai

Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá.

Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadványozási jog gyakorlója az intézményvezető által –aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban –megjelölt , az intézmény

magasabb vezető beosztású alkalmazottja.

Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:

·az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e -mail cím)

·az irat iktatószáma

·az ügyintéző neve

·az ügyintézés helye és ideje

A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni:

·az irat tárgya

·az esetleges hivatkozási szám

·a mellékletek száma

A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni.

A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k.” toldattal, valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles” záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti.

2. Egyéb szabályozások az általánostól eltérő szabályozási területre, illetve az intézményre vonatkoztatva

a) Az iskolai tanulók ellátása az iskolaorvos éves terve szerint történik.

Elsősegély

b.) A demokratikus eljárások

·A NKT az iskola egyes szervezeteit különböző területeken véleményezési, javaslattételi, egyetértési, illetve döntési jogkörrel ruházza fel.

·A véleményezési jog a döntéshozatal előkészítésében való részvétel joga, amelynek alapján a döntési jog gyakorlójának meg kell szereznie a döntések meg hozatala előtt azoknak a véleményét, akik véleményezési joggal rendelkeznek. /Bizonyos esetekben

ha a döntést hozó elmulasztja a döntés előtt meghatározott szerv (pl.: érdekképviselet) véleményét beszerezni, akkor jogszabálysértő módon jár el./

·A javaslattevő jog kérelmező (kezdeményező) jellegű, ezért korlátlan.

·Az egyetértési jog a döntéstől elkülönülő jog, nem vétójog. Gyakorlója a döntés meghozatalakor meghatározott határidőn belül teheti meg nyilatkozatát. Ha ez a döntéssel nem egyezik, egy szakértői bizottság többségi döntése helyettesíti.

·A döntési jog egy meghatározott kérdésben hozott döntéshez való jog.

A Nevelőtestület jogkörei demokratikus eljárásban

·A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintő ügyben.

·Egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működési rendjéhez.

·döntési jogköre van az alábbiakban:

-a Pedagógiai program elfogadása és módosítása

- SzMSz, Házirend elfogadása, módosítása

-az 5 éves pedagógus továbbképzési terv és éves beiskolázási terv elfogadása

-a tanév munkatervének elfogadása

-átfogó értékelések és beszámolók elfogadása

-tanulók magasabb évfolyamra lépésének és osztályozóvizsgára bocsátásának megállapítása

-az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal kapcsolatos szakmai vélemény kialakítása

-a nevelőtestület véleményének kikérése helyettes megbízása és a megbízás visszavonásakor

-tanulók fegyelmi ügyeiben eljárás

-a DÖK működésének jóváhagyása

-saját feladatainak és jogainak részleges átruházása

-a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásában

A szülői közösségek jogkörei szülői közösségek demokratikus jogkörei

Véleményezési joga van:

·az SzMSz elfogadásakor

·A Házirend elfogadásakor

·Pedagógiai program elfogadásakor.

Egyetértési joga van:

·a tankönyvrendelés helyi rendjével kapcsolatban

Döntési jogköre van:

·saját SzMSz

·a képviseletében eljáró személyek megválasztása

·az SzMK tevékenységének szervezése

·saját pénzeszközök támogatásra történő felajánlása

A DÖK demokratikus jogkörei

Véleményezési jogköre van:

·iskolai SzMSz jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt;

·Házirend elfogadása előtt;

·fenti dokumentumok módosítása során.

Egyetértési joga van:

·a tankönyvrendelés helyi rendjével kapcsolatban.

3.Munkavédelem, tűzvédelem, egészségügyi ellátás

Az iskola dolgozói és tanulói külön jogszabályban előírt orvosi és egészségügyi vizsgálatokon vesznek részt (szűrővizsgálatok).

Az iskolaorvos munkáját az igazgatóval egyeztetett terv szerint, külön

jogszabály rendelkezése alapján végzi.

A fertőzésre gyanús tanulót vagy dolgozót vizsgálatra kell küldeni, és az iskolaorvosnak intézkednie kell a fertőzés megakadályozásáról.

Az iskolatitkári irodában és a kémia teremben egészségügyi mentődoboznak kell lennie.

Az iskola dolgozói és a tanulók számára munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi oktatást tartanak a megbízott felelősök, illetve a szaktanárok, osztályfőnökök. Ezt a tényt a megfelelő

naplóban (balesetvédelmi, illetve osztálynapló) rögzítik.

Tűz-és bombariadó esetén az elmaradt tanítási órák pótlásáról az intézményvezető dönt.Az épület vagyonvédelme érdekében riasztórendszer működik

11. Záró rendelkezések

11.1 Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja,

a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével, valamint a fenntartó és működtető egyetértésével.

11.2 Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok, mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók.

Hegyeshalom, 2017. június 21.

…………………………

Nusserné Bedő Gyöngyi

igazgató

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A Lőrincze Lajos Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzat módosítását az intézmény igazgatójának előterjesztése alapján a nevelőtestület 2020. augusztus 31. napján megtárgyalta, megvitatta és elfogadta.

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását 2020. augusztus 31-én az intézmény vezetője jóváhagyta.

Jelen szabályzat a Lőrincze Lajos Általános Iskola a 1-4/2020. (VIII.31.) számú nevelőtestületi elfogadó határozatával és a 2020. augusztus 31-én kelt igazgatói jóváhagyással lép hatályba. Jelen SZMSZ hatálya határozatlan idejű, annak jóváhagyott módosításáig, illetve visszavonásáig érvényes.

Nusserné Bedő Gyöngyi

igazgató

Adatkezelési Tájékoztató

Megjelent: 2021. november 11. | Találatok: 666

Éves munkaterv 2023-24

Megjelent: 2022. október 14. | Találatok: 1081

A LŐRINCZE LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

MUNKATERVE

2023/24-es tanév

Összeállította: Nusserné Bedő Gyöngyi ig.

A tantestület elfogadta: 2023. augusztus 31. (lásd: jegyzőkönyv)

A Szülői Munkaközösség, Intézményi Tanács véleményezte: 2023. szept. 12. (lásd: jegyzőkönyv)

A DÖK véleményezte:2023. szeptember 12-én (lásd: jegyzőkönyv)

Tartalom

1.) Az iskola működésének alapdokumentumai

2.) Pedagógiai folyamatok

- célkitűzések

- oktatási feladatok

- nevelési feladatok

3.) Az iskola és környezetének kapcsolata

a) Szülőkkel való kapcsolattartás

b) A fenntartó és működtető Győri Tankerületi Központtal, a helyi Önkormányzattal, egyesületekkel való kapcsolat

c) Kapcsolat a zurndorfi, somorjai partneriskolával, valamint a Lőrincze iskolákkal

d) Anyanyelvápolók Országos Szövetségével

e) Iskolai marketing koncepció

4.) A tanév helyi rendje

5.) Az iskolai munka feltételei

6.) Eseményterv

7.) Belső ellenőrzési terv

1. Az iskola működésének alapdokumentumai

A 2023/2024-es tanév oktatási- nevelési folyamatára vonatkozóan az alábbi törvények, rendeletek alkalmazására kerül sor:

A működés alapdokumentumai:

n a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.),

n a pedagógusok új jogviszonyáról szóló 2023. évi LII. tv,

n 30/2023. (VIII.22.) BM rendelet a 2023/2024. tanév rendjéről

n 401/2023. (VIII.30) Korm. r.

n kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. EMMI rendelet, (továbbiakban: KR],

n a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. r., (továbbiakban: NAT);

n 5/2020. (I.31.) Korm. rendelet, amely a címében foglaltak szerint is a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításaként kerül bevezetésre.

n a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. ( X. 8.) EMMI rendelet

n a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. (Vhr.)

n a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. r.

n 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet

n 5/2020. (I.31.) Korm. rendelet, amely a címében foglaltak szerint is a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításaként kerül bevezetésre.

n A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.)

n A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.)

n A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

n A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

n A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXIII. törvény

n Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend

2. Pedagógiai folyamatok

A 2022/23-as tanév összegző értékelése, megfelelés a kitűzött céloknak

l A tanulók tanulási motivációjának fokozása, önismeret-, gondolkodás-, koncentráció-, kommunikációfejlesztés osztályfőnöki és szaktárgyi órákon – folyamatos törekvés.

l A digitális mérésekre felkészülés – lehetőség szerint teljesült

l Német nyelv oktatás terén a tehetséggondozás fokozása – nyelvvizsga felkészítés, körzeti vers- és prózamondó verseny szervezése – teljesült.

l A környezeti/fenntarthatósági szemlélet megvalósítása, fejlesztése – megfelelően teljesült.

l Közösségi nevelés szinten tartása – jól teljesült.

l Viselkedéskultúra, mint igényelt nevelési feladat –szünetek fegyelme, köszönés kultúrája, trágár beszéd visszaszorítása – megfelelően teljesült.

A 2023/24 – es tanév célkitűzései:

n Kompetenciafejlesztés, digitális mérésekre felkészítés az eredményesség érdekében (értékelés ígérete)

n Óvoda – iskola átmenet támogatása (kölcsönös látogatások)

n A tanulók tanulási motivációjának fokozása, önismeret-, gondolkodás-, koncentráció-, kommunikációfejlesztés osztályfőnöki és szaktárgyi órákon.

n Motiváció tanórán kívüli programokkal (pl. tanulási feltételekhez kötött korcsolyázás)

n A környezeti/fenntarthatósági szemlélet megvalósítása, fejlesztése.

Oktatási feladatok

- Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció/szövegértés, matematikai, digitális, természettudo - mányos kompetenciák fejlesztése

Ø Intézményfejlesztési terv szerint

- továbbtanulási

- lemorzsolódási

- hiányzási

- kompetenciamérési mutatók javítása

KÉPESSÉG SZERINTI FEJLESZTÉS

Fejlesztendő kompetenciák:

A tanulás kompetenciái

Kommunikációs kompetenciák: anyanyelvi és idegen nyelvi

Digitális kompetenciák

Matematikai gondolkodási kompetencia

Személyes és társas kapcsolati komp.

Kreativitás, önkifejezés, kult. tudatosság

Munkavállalói, vállalkozói kompetencia

A tantárgyi programok része az osztály helyzetelemzésére épülő célok meghatározása.

A tantárgyi programok, foglalkozási tervek elkészítésének határideje: 2023. szeptember 15.

A 4. és 8. évfolyamokon is a 2020. évi módosított NAT-ra épülő tantervek és tanmenetek az irányadók.

Felelős: szaktanárok, munkaközösség vezetők, int. vez.

Differenciált fejlesztés megvalósítása:

a) Gyógypedagógiai segítés – egészségügyi és pedagógiai rehabilitáció – feladata:

- A különleges bánásmódot igénylő SNI tanulók - enyhe fokban értelmi fogyatékos is-, szakértői bizottság véleménye alapján fejlesztésre szoruló tanulók integrált nevelésének, oktatásának biztosítása.

- Az integrált képzésben résztvevő nevelők tájékoztatása az alkalmazandó és elvárt követelményekről, értelmezéséről.

Felelős: a ASZ gyógypedagógus.

b) Fejlesztő pedagógiai segítségadás

Egyéni fejlesztési terv alapján a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye szerint fejlesztő pedagógiai segítséget nyújtunk az érintett BTMN tanulók felzárkóztatásához.

Felelős: igazgató, gyógypedagógus, tanítók, szaktanárok

c) Gyógytestnevelő alkalmazása szükség szerint

Szakorvos által gyógytestnevelésre javasolt tanulók ellátását végzi. 2023/24-es tanévre nem érkezett gyógytestnevelésre igény. Felelős: igazgató

d) A nyelvtanítás eredményessége miatt kötelező tanórai foglalkozásokon csoportbontást a 3. évfolyam nemzetiségi német nyelv és irodalom tantárgy csoportjánál és a 28 fős 7. osztály német nyelv tantárgy tanítása esetén tervezzük.

e) Az idegen nyelv elsajátítása érdekében, tehetséggondozási céllal, német nyelv oktatására nyelvi szakkörök lehetőségét biztosítjuk igény szerint:

tantárgy	Évf.	Heti óraszám	pedagógus
Német nyelv	3-4.	1 ó	Vassné Pákozdi Gabriella
Német nyelv	5.	1 ó	Tóthné Gősi Erika
Német nyelv	6.	1 ó	Tóthné Gősi Erika
Német nyelv	7.	1. ó	Tóthné Gősi Erika
Német nyelv	8.	1.ó	Tóthné Gősi Erika

f) Szakkörök

1-4. évfolyamon: Énekkar, Furulya, Mese szakkör

5 – 8. évfolyamon: Beszélni nehéz!, Énekkar, Kézilabda, Labdarúgás I és II.

Iskolai kóruspróbák ideje: szerda 14 – 16 óra.

g) Felzárkóztatások: igény szerint, az előző tanév belső mérése alapján (tantárgyfelosztás szerint), illetve a lemaradók számára

h) Tanulmányi versenyek

Az alább felsorolt, tervezett versenyeink várható költsége: nevezési díjak (alapítvány általi rendezés) + utazási költségek. A költségeket a fenntartó által meghatározott keretből és alapítványi forrásból rendezzük.

n Barsi Ernő és a Tiszán innen Dunán túl Megyei Népdaléneklési verseny: 2024. március

n Körzeti népdalverseny Hegyeshalomban: 2024. március

n Körzeti vers és prózamondó verseny: 2023. november

n Kiskörzeti tanulmányi verseny (1-4.): 2024. április

n Kalmár László Matematika verseny: 2024. április.

n Gerencsér Éva Anyanyelvi verseny: 2024. március

n Anyanyelvápolók Országos Szövetsége által szervezett vetélkedő: 2024. március

n Hevesy György Kémia verseny: 2024. március vége

n Kaán Károly Természetismereti verseny: 2024. február

n Anyanyelvi játékok vetélkedő: 2023. november 24.

n Lőrincze kupa: 2023. november 24.

n Ugrógála: 2023. szeptember

n Mezei futóverseny: 2023. szeptember

n Diákolimpia / labdarúgás: 2023. október

n Diákolimpia / kézilabda: 2023. november

n Diákolimpia / mezei futóverseny: 2024 március

n Diákolimpia / atlétika: 2024. április vége.

n Iskolai Bozsik program évente 4 alkalommal

n „Szép Magyar Beszéd” verseny: 2023. december (iskolai forduló), 2024. január 30. (területi forduló)

n Simonyi Zsigmond Kárpátmedencei Helyesírási verseny: 2024. március (iskolai forduló) Megyei német nyelvű csapatverseny: 2024. április

n Általános Iskolák Országos Német Nyelvi versenye: 2024. április

n Német helyesírási és szépkiejtési verseny: 2024. április

n Német vers- és prózamondó körzeti verseny: 2023. november

n Schiller német szavalóverseny: 2024. május

n Marót Rezső matematika verseny: 2024. március

n Az ókor titkai történelmi vetélkedő: 2023. november

n 1848-as forradalom vetélkedő: 2024. március

n Herman Ottó Kárpátmedencei Biológia verseny: 2024. február

Fenntartói vállalás:

Többletkötelezettség kategóriájának megnevezése	A fenntartóra háruló október 1-jei tanulói létszám alapján számolt többletkötelezettség egységára (egységár/tanuló)
Tanulmányi versenyhez kapcsolódó utazási költség	484 Ft/tanuló
Saját szervezésű tanulmányi versenyhez kapcsolódó szervezési költség	194 Ft/tanuló
Hagyományokhoz kapcsolódó rendezvények költsége	499 Ft/tanuló
Névadókhoz kapcsolódó rendezvények költsége	254 Ft/tanuló
Tanulmányi kirándulások költsége	460 Ft/tanuló
Tehetséggondozáshoz kapcsolódó költség	86 Ft/tanuló

Országos és iskolai mérések:

	4. és 5. o matemat. + szövegértés 1 nap 2x30 perc	7. o matem. + szövegért. + term.tud. + német nyelv 2 nap 4 x 45 perc/nap		6. matem. + szövegért. + term.tud. + német 2 nap 4 x 45 perc/nap		8. matem. + szövegért. + term.tud. + német nyelv 2 nap 4 x 45 perc/nap
kimeneti	2024. 05.1 6 – 06.03.	2024. 03. 04 – 22.		2024. 03.25 – 04. 24		2024. 04.25 – 05.15.
próbamérés történelem és digitális kultúra tárgyakból (2 x 35 perc)			09.25 – 10.18. 2023. 10. 01.		09.25 – 10.27. 2023. 10. 02.		09.25 – 10.27. 8.a: 2023. 10. 02. 8.b: 2023. 10. 06.

- fizikai állapot 5 – 8. évf.: 01. 09 – 05. 10. (05.31-ig feltölteni)

- pályaválasztási képesség 8.o: 09.19 – 10.11

- DIFER szándékfelmérés 10.13-ig, létszámjelentés 10. 27-ig, mérés 12. 08-ig

Ø Szakmai ell.: a 2020. évi módosított NAT bevezetése

Belső mérések: 5., 7. évfolyam végén matematika és szövegértés (eredmények felhasználása a következő tanév tanmenetének tervezésekor)

Felelős: ig., munkaköz.vezetők, osztályfőnökök, szaktanárok

2024. évi pedagógus minősítési eljárásban részt vevők száma: - fő

Országos szakmai /2024. évre tanfelügyeleti ellenőrzésre kijelölt:

- vezetői tanfelügyelet

- intézményi tanfelügyelet

Pedagógus minősítésben és országos szakmai ellenőrzésben részt vevők várható időbeosztása:

1 fő szakértő számára szakértői feladatokra kijelölt nap: péntek.

Elrendelt tanórái: 25 óra = 20 ó + 5 túlóra.

Mindennapos testnevelés

Mindennapos testnevelés érdekében 1-8. évfolyamon heti 5 testnevelés óra van. A sajátos helyzetünk miatt – iskola-tornacsarnok távolsága kb. 1 km – 2 óra egyben tartva heti egy napon, szakmailag indokolt.

Az úszásoktatásra az I. turnusban: 5. o., II. turnusban: 3 a és 3.b osztály úszik szerda – csütörtök napokon.

Nevelési feladatok

Személyiségfejlesztés – önismeret, tanulási motiváció

Közösségfejlesztés - társas kapcsolatok

Nevelési értekezlet:

1. A tanulók tanulási motivációja

Felelős: igazgató, munkaköz. vezetők. Határideje: 2023. december 21.

2. Neveltségi mérés: A tanulási motiváció felmérése, értékelése

Felelős: igazgató, munkaköz. vezetők. Határideje: 2024. február 28.

A felsorolt fejlesztések megvalósításához jól kiforrott szervezeti kereteink, erkölcsi nevelőerővel bíró hagyományaink vannak. A meglévő, jól működő hagyományokra építve, igyekszünk a reális igények, társadalmi elvárások alapján új elemekkel gazdagítani a programjainkat.

Megvalósítási formák:

o Iskolai szintű kirándulás (Hegyeshalom környéke)

Felelős: ig. helyettes, munkaköz. vez., pedagógusok

o Anyanyelvi játékok címmel vetélkedő szervezése (kiskörzeti szinten)

Felelős: Bognár Mária

o Népdaléneklési verseny (kiskörzeti szinten). Felelős: Stuthné Salzer Erika

o Lőrincze- nap /diáknap megszervezése

Felelős: igazgató, ig, helyettes, munkaközösség vezetők, DÖK-támogató tanár

o Alsós projekthét a környezetvédelem jegyében

Felelős: tanító munkaközösség vezető

o Ökoprogramok 5-8. évfolyam részére a környezetvédelem jegyében

Főbb témáink projektfoglalkozások keretében kerülnek feldolgozásra az éves munkatervben meghatározott napokon. Az 1-4. és 5-8. évfolyamok számára külön szervezzük, a fenntarthatóságra nevelés hangsúlyozásával. Témáink:

- Víz

- Föld

- Madarak és fák

Feladatok a megvalósításhoz: saját készítésű, figyelem felkeltő kisfilm megtekintése; versek/dalok/fogalmazások/ írása, plakátok készítése, szólások és közmondások értelmezése adott témában; online tesztek kitöltése; öko-kiállítás; vetélkedők; hulladékszobrok/ hulladékokból használati tárgyak készítése; kísérletek vízzel; témafeldolgozás községünk lakott területén kívül: pl. környezet szépítése, szelektív szigetek feltérképezése/használata, madárles, hulladékdetektívek munkában, környezetünk természetes vizeinek vizsgálata, szennyvíztelep látogatása. Az iskolánkban kihelyezett szelektív gyűjtők és a flakonpréselő használatával kapcsolatos vetélkedők.

Felelős:munkaközösség vezetők

o Iskolai sportnap. Felelős: Bálintfi István és a munkaközösség vezetők

o Projektnap az Öveges laborban; felelős: igazgató, szaktanárok

o Pedagógus kirándulás. Felelős: KT

o Aktív részvétel a községi ünnepségeken

Felelős: igazgató, KT, könyvtáros tanár, magyar szakos tanárok

o Körzeti tanulmányi verseny alsósoknak

Felelős: tanítói munkaközösség vezető

o Márton napi felvonulás. Felelős: Vassné Pákozdi Gabriella

o Koszorúzás névadónk sírjánál Budapesten. Felelős: DÖK- támogató tanár.

o Kapcsolattartás a Lőrincze iskolákkal

Felelős: igazgató

o Nemzeti összetartozás – megemlékezés, Nemzeti összetartozás Határtalanul! – témanap 5-8. évf. számára

o Kapcsolattartás a zurndorfi testvériskolával

Felelős: igazgató helyettes, német nyelv tanárok

o Kapcsolattartás a szlovákiai magyar iskolával, Somorja: Corvin M. Iskola.

Felelős: igazgató.

o Táncoktatás (T-Dance) támogatása tanterem, helybiztosítással, kapcsolattartás segítése a diákok és az oktatók között. Fellépési lehetőségek biztosítása az iskolai ünnepségeken.

Felelős: igazgató

o Őszköszöntő és Nyárcsalogató fesztivál – Egészségnap arculattal - szervezése a szülőkkel közösen.

Felelős: igazg., ig.h., munkaközösség vezetők, DÖK-támogató tanár, pedagógusok

Felelős: igazgató helyettes

o Színházlátogatások 1-4. évfolyam számára október és március hónapokban.

Felelős: Göcsei Karolina

o Pályaorientációs nap. Felelős: igazgató, osztályfőnökök

o Lázár Ervin programok, lebonyolítás a fenntartó által jelzett időben és programokkal.

Felelős: Baginé Tóth Tünde és az osztályfőnökök

o Német nyelvű, körzeti vers- és prózamondó verseny szervezése

Felelős: Tóthné Gősi Erika Klára, Vassné Pákozdi Gabriella

o Egészséghét-témahét

Felelős: ig., ig.h., munkaközösségvezetők, pedagógusok

Ideje: 2023. október 9-13. és 2024.április 22-26. (fenntarthatósági témahét)

Kirándulások:

- Tanulmányi kirándulások: 1 napos kirándulások osztályonként, szülői hozzájárulással (anyagi gondok esetén Önkormányzati támogatással), 2 fő kísérő pedagógussal május hónapban vagy őszi Erzsébet táborral kiváltható. Osztálykirándulások tervezett ideje, helye:

osztály	ideje	helye	közlekedési eszköz
1.a	2024. 05. 08.	Győr	autóbusz
2.a	2024. 05. 15.	Fertőd	autóbusz
2.b	2024. 05. 15.	Fertőd	autóbusz
3.a	2024. 05. 22.	Mosonmagyaróvár	kerékpár
3.b	2024. 05. 22.	Mosonmagyaróvár	kerékpár
4.a	2024. 05. 16.	Budapest	vonat
4.b	2024. 05. 16.	Budapest	vonat
5.a	2024. 05. 17.	Pápa	vonat
6.a	2024. 05. 09.	Nagyvázsony	autóbusz
7.a	2024. 05. 29 – 31..	Határtalanul! Szlovákia	autóbusz
8.a	2024. 05. 07.	Budapest	vonat
8.b	2024. 05. 07.	Budapest	vonat

Napközis nevelőmunka

A 2023/24-es tanévre az 1-4. osztályokból 82 fő tanuló szülője kérte a napközit, tanulószobát 17 tanulóra. 3 napközis csoportban és 1 tanulószobás csoportban történik a délutáni feladatellátás.

I. napközis csoport: 1-4. osztályok tanulóival, csoportvezető: Nusser Katalin

II. napközis csoport: a 2.a és 2.b osztály tanulóival, csoport vezető – Gábriel Anett

III. napközis csoport: a 3.a, 3.b osztály tanulóival, csoportvezető: Tolnai Kata

A szabadtéri játékos, sport, mozgásos foglalkozás továbbra is hangsúlyt kap.

A tanulószoba (5-8. évf.) a tanulói felügyeletet igénylők tanulmányi munkáját szolgálja. Csoportvezető: Jenőffy Gábor. Feladatunk a tanulószobás gyerekek létszámának gyarapítása, a hatékony segítésük fokozása.

A DÖK-szerepe a fejlesztésben

A közösségfejlesztés érdekében különféle szabadidős tevékenységeket szervezünk az érdeklődő diákok számára. A DÖK-képviselők aktív bevonásával gyűjtjük össze a programokra vonatkozó igényeket, illetve a megvalósításban is tevékeny részvételt biztosítunk számukra.

A farsangi Télűző nap (tanítás nélküli munkanap) programjának tervezése a DÖK bevonásával készüljön, figyelembe véve az előző évek tapasztalatait.

Határidő a programterv elkészítésére: 2023. szeptember 30.

Felelős: Ig., DÖK-támogató tanár

A tanulás tanítása projekt alkalmazása

A projektet osztályfőnöki órák és szaktárgyi órák keretében kerül megvalósításra (hatékony önálló tanulás), melyet folytatunk az eredményes tanulás érdekében. Továbbá a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése feladatokon keresztül: emlékezet, gondolkodás, koncentráció.

Határidő a projektterv összeállítására (az osztályfőnöki terv, munkaközösségi terv mellékleteként): 2023. szeptember 30.

Felelős: osztályfőnökök (5-8.), munkaközösség vezető

Közösségfejlesztés

Lőrincze - nap

A nap tartalma adjon lehetőséget az iskolához való pozitív érzelmi viszony, identitástudat fokozásához, értékes, ötletes programokkal gazdagítsa a diákokat. A Lőrincze napon anyanyelvi játékos feladatokon kívül egészségnevelés, viselkedéskultúra programokat tervezünk forgószínpadi változatossággal.

Határidő a program összeállítására: 2023. november 17.

Felelős: igazgató, munkaközösség vezetők, DÖK-támogató tanár

Iskolai kirándulás

Tavasszal szervezzük, Hegyeshalom természeti környezetének, történelmének megismerésére irányul, játékos feladatokkal, akadályversennyel.

Felelős: ig., ig.h., munkaközösségvezetők, osztályfőnökök

Iskolai sportnap

Sportvetélkedő vegyes csapatokkal 1-8. évf.

Felelős: igazgató, DÖK-támogató tanár, testnevelő tanár, munkaközösség vezetők, ofők

Őszköszöntő, Nyárcsalogató egészségfejlesztési arculattal

Felelős: ig., ig.h., munkaköz.vez., DÖK-támogató, pedagógusok

Egészségnevelés, környezeti-, fenntarthatóságra nevelés

Egészségnevelés: félévente 1 egészségnap + októberben és áprilisban egészségnevelési témahét

Környezeti nevelés:

- 1-4. osztály: projekthét keretében, ideje: a tanév utolsó hete

- 5-8. osztály projektnapok keretében a nevezetes napon.

A Víz napja, Föld napja, Madarak és fák napja rövid megemlékezéssel kerül a tanulók figyelmébe.

Határidő a projektnapok összeállítására:2024. szeptember 30..

A munkaközösségi tervek mellékleteként

Felelős: munkaközösségi vezetők

Továbbá a mosonmagyaróvári Kossuth L. Gimnázium felajánlása alapján Öveges projektnapra (1 nap) kerül sor a természettudományos tárgyak innovatív oktatása céljából.

Etika/ hit - és erkölcstan oktatása

A szülői nyilatkozatok, kérelmek alapján megszerveztük a hit- erkölcstanoktatást, tájékoztattuk az egyházi képviselőket a jelentkezőkről.

Igény szerint tantermet biztosítunk a hitoktatáshoz, az egyházi képviselők által kijelölt időpontra nem szervezünk rá iskolai programot.

Iskolai ünnepségek, megemlékezések

Az ünnepségek rendjének megtervezése, forgatókönyve az alsó és a pedagógiai munkaközösség munkatervének része.

Iskolai ünnepségek:

- Tanévnyitó ünnepély: 2023. aug. 31.

- Október 23-i Nemzeti ünnep: 2023. okt. 20.

- Március 15-i Nemzeti ünnep:2024. március 14.

- Ballagás: 2024. június 22. 10 óra

- Tanévzáró ünnepély: 2024. június 22. 18 óra

Megemlékezések és várható idejük:

- Aradi vértanúk napja: 2023. október 6.

- Karácsonyi ünnepség 2023. december 21.

- Magyar nyelv napja: 2023. november 13.

- Magyar kultúra napja: 2024. január 22.

- Költészet napja: 2024. április 11.

- A víz világnapja: 2024. március 22.

- Föld napja: 2024. április 22.

- Madarak és fák napja: 2024. május 10.

- Diktatúrák áldozatai: 2024. február 23.

- Holokauszt áldozatai: 2024. április 16.

- Nemzeti Összetartozás napja 2024. június 4. Határtalanul! - témanap

3. Az iskola és környezetének kapcsolata

Aktuális pályázatok:

n Gyümölcsprogram

n Erzsébet-tábor

n Határtalanul! Tervezett ideje: 2024. május 29 – 31.

n Ökoiskola

A tanulók hatékony oktatása-nevelése csak a szülők közösségével való, bizalmon alapuló együttműködéssel valósítható meg. Ennek érdekében törekednünk kell a szülők számára:

- az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról minél teljesebb körű információt nyújtani,

- a szülők építő kritikáját, észrevételeit, igényeit – elégedettségét, elvárásait- lehetőségeinkhez mérten szem előtt tartani, tervezésünk, munkánk során beépíteni.

a) Szülőkkel való kapcsolattartás

Szülői értekezletek:

Jellege	Határidő	Téma	Felelős
Összevont szülői értekezlet Intézményi Tanács ért.	2023. szept. 12.	- A 2022/23-as tanévről beszámoló - A 2023/24-es tanév munkatervének ismertetése - Aktuális feladatok	igazgató
Osztályszülői ért.	2023. szept. 18-21.	-SZM megválasztása - tanulmányi kirándulás, nevelési ismeretek megbeszélése; - a tanulási problémák megbeszélése, tanácsok	osztályfőnökök
Évfolyam szülői ért. 8. évf. részére 7. évf. részére	2023. okt. 16.	A középiskolai felvételi eljárás rendje (szülők és tanulók részére) Írásos tájékoztató az eljárás rendjéről	Igazgató, ig. helyettes
Összevont szülői értekezlet Intézményi Tanács ért.	2024. febr. 5.	Beszámoló az I. félévről. - Aktuális: Farsang.	Igazgató
Osztályszülői ért.	2024. febr. 12-15.	Az első félév tanulmányi helyzete Javasolt és aktuális témák.	osztályfőnökök
Beiskolázási szülői értekezlet a leendő első osztályosok szüleinek	2024. márc. 4.	Az iskola Pedagógiai programja Taneszközök Eredményeink	igazgató, elsős osztálytanítók
Rendkívüli szülői ért.	Szükség szerinti időpont és téma

Fogadóórák:

- 2023. november 20 -27.

- 2024. április 22-26.

Nyílt nap:

- 2023. november 14 – 15. az első két tanítási órában (3 – 8. évf. )

- 2024. március 19. az első tanítási órában (1 – 2. évf.)

SZM-mel való kapcsolattartás:

Cél: A Szülői munkaközösséggel való együttműködés az iskola, a tanulók minél hatékonyabb ellátása érdekében a szülői munkaközösségi értekezleteken kívül egyéb kötetlen formában is megvalósulhat. Pl.:

- papírgyűjtés

- Őszköszöntő

- adventi vásár

- farsangi bálok, télűzés

- Nyárcsalogató

- iskolai kirándulás

b) Fenntartóval, Önkormányzattal, helyi egyesületekkel

A fenntartóval korrekt munkakapcsolat legyen továbbra is, mely a határidőre történő adatszolgáltatásban nyilvánul meg elsősorban.

A községi rendezvényeken –az elvárásoknak megfelelően- szervezőként, részt vevőként az iskola pedagógusai és tanulói képviselik az intézményt. A községi ünnepségekből is kivesszük a részünket: tanulóink szereplésével, pedagógus kolléga ünnepi beszédével: Aradi vértanúk, Március 15., Hősök napja, Idősek napja és egyéb programok: Községi főzőverseny, Advent, Télűzés.

Hasonló módon aktív kapcsolatot tartunk a helyi egyesületekkel, közösségekkel. Meghívásaiknak igyekszünk eleget tenni, az együttműködést szorgalmazzuk.

Felelős: igazgató, Közalkalmazotti Tanács

c) Kapcsolat a zurndorfi és somorjai partneriskolával, valamint a Lőrincze iskolákkal

- a zurndorfi partneriskolába a tanév első félévében 10 fő hegyeshalmi tanuló utazik 2-3 tanítási napra nyelvgyakorlás céljából, majd a második félévben az ausztriai diákokat mi látjuk vendégül;

- a Lőrincze-kupára meghívjuk az osztrák diákokat, valamint a szentgáli iskola tanulóit is;

- az előző években elkezdett partnerkapcsolat a somorjai iskolával folytatódna: meghívjuk az Anyanyelvi játékok vetélkedőre, valamint a Lőrincze kupára a somorjai tanulókat, esetleg a Nyárcsalogatóra, illetve a mi iskolánk küldöttsége ellátogat Somorjára a Corvin napokra.

d) Kapcsolat az Anyanyelvápolók Országos Szövetségével

- részvétel a Szövetség által szervezett nemzetközi Anyanyelvi napon/vetélkedőn Budapesten

- a Beszélni nehéz! és az Anyanyelvi szakkör végzi a Szövetség Anyanyelvi műsoraiban megadott rejtvények, példamondatok megoldását.

- nyári Anyanyelvi táborban jutalmazás céllal motivált tanuló részt vehet (Alapítványi támogatással).

e) Iskolai marketing koncepció

- Nyílt tanítási órák

- Szülői értekezletek

- Falu TV – iskolai programok, képek rendezvényekről

- Kisalföld c. napilapban cikkek, képek

- Iskolai honlap

- Versenyeredmények publikálása

Az intézményben folyó munka elismertsége érdekében a marketing tevékenységnek lényeges a szerepe.

Felelős: igazgató, igazgató helyettes, munkaközösség vezetők, iskolatitkár.

4. Tanév helyi rendje

l 180 napos tanév (4 tanítás nélküli munkanap)

l Első tanítási nap: 2023. szept. 1.(péntek)

l Őszi szünet: 2023.10.27 (péntek) – 11.06. (hétfő)

l Téli szünet: 2023.12. 21 (csütörtök) – 01.08. (hétfő)

l Tavaszi szünet: 2024. 03. 27 (szerda) – 04. 08.(hétfő)

l Félév zárása: 2024. jan.19. (január 26.)

l Év zárása: 2024. jún. 21. (péntek)

Tanítás nélküli munkanapok:

1. nap - 2023. szeptember 29. – Tantestületi szervezetfejlesztés

Felelős: ig., KT

2. nap – 2023. december 20. szerda – Pályaorientációs nap

Felelős: ig., ofők, szaktanárok

3. nap – 2024. február 19. – Télűzés/DÖK – programok

Felelős: ig., DÖK-támogató ped., munkaköz.vezetők

4. nap - 2024. február 20. - Nevelési értekezlet – A tanulók tanulási motivációja

Felelős: ig., munkaköz. vezetők

Pályaorientációs nap programja:

- Önismereti tréning osztálykeretben. Felelős: ofő

- Szakmák bemutatója (video segítségével). Felelős: ofő

- Üzem-, szolgáltatás-, gazdasági vállalkozás látogatása vagy iskolai bemutatóra meghívása. Felelős: ofő

Tanítási nap keretében:

Tanulmányi kirándulás

Lőrincze nap

Projektnapok (Alsós projekthét, Zöld-programok projektnapjai, Öveges projekt)

Iskolai kirándulás

Sportnap

5. Az iskolai munka személyi feltételei

- 19 fő pedagógus (17 fő határozatlan idejű (ebből 1 fő távol)+ 2 fő határozott idejű)

- 18 fő teljes munkaidős + 1 fő áttanító (Morvainé HE)

- SNI – ellátásra: 1 fő óraadó logopédus + 1 fő utazó autizmus specifikus gyógyped.

- Óraadó más iskolában: 3 fő (3 ó földrajz, 3 ó kémia, 3 ó biológia)

- Egy osztályra jutó tanuló létszám: 235/12 = 19,6 fő/osztály

- Egy pedagógusra jutó tanuló létszám: 235/18 fő = 13,1 fő tanuló/pedagógus

6. Eseményterv

Dátum	Esemény	Felelős
2023. augusztus 22.	Alakuló értekezlet	ig., ig.h.
2023. augusztus 28.	Gólyanap	BTT
2023. augusztus 31.	Tanévnyitó értekezlet	igazgató
2023. augusztus 31.	Tanévnyitó ünnepély	ig., elsős ofő., 8-os ofő, BI., JG
2023. szeptember 6-8.	Erzsébet-tábor	BI
2023. szeptember 9.	Községi főzőverseny	ig., igh., KT.
2023. szeptember 12.	Összevont szülői értekezlet	igazgató
2023 szeptember 12.	DÖK alakuló értekezlet	ig., DÖK – támogató
2023. szeptember 18– 21.	Szülői értekezletek	osztályfőnökök
2023. szeptember 28. (30.)	Népmese napja – népmese programok	MMA munkaköz. vez.+ tanítók
2023. szeptember 28.	Őszköszöntő	ig., igh., mk.vez., DÖK
2023. szeptember 29.	Tanítás nélküli munkanap (szervezetfejlesztés)	ig., KT- GK
2023. október 6.	Aradi vértanúkra emlékezünk /iskolai és községi megemlékezés	BLG és 7.a
2023. október 9 – 13.	Egészséghét: Baleset-megelőzés / közlekedési ismeretek, egészségfejlesztés, szerfogyasztással kapcsolatos ismeretek „Szertelen” nap Mosonmagyaróváron	munkaközösség vezetők, pedagógusok
2023. október 11.	Koszorúzás Bp-en a névadó sírjánál	DÖK - BI
2023. október 13.	Difer-szándék felmérés az 1. évfolyamon	BTT
2023. október 16.	8. évf.: pályaválasztási szülői értekezlet, 7. évf. írásbeli tájékoztatása	igazgató, 7-8. évf. osztályfőnökök
2023. október 27.	Iskolai ünnepség: 1956-os forradalom	8. o + osztályfőnök
2023. október 27 – nov.6.)	Őszi szünet
2023. október 27.	DIFER - jelentés	ig.
2023. november 9.	Körzeti német vers- és prózamondó verseny	ig., igh.., VPG, TGE,
2023. november 10. (11.)	Márton nap	igh., VPG
2023. november 13.	Magyar Nyelv Napja / megemlékezés	Bognár Mária
2023. november 14-15.	Nyílt nap (3-8. évf. )	igh., osztályfőnökök
2023. november 24.	Lőrincze nap / anyanyelvi játékok, vetélkedő, Lőrincze-kupa	ig., igh., Bálintfi I., B.M., BTT., munkaköz. vezetők
2023. november 20 – 27.	Fogadó óra	osztályfőnökök, szaktanárok
2023. Advent (dec. 3 -tól)	Péntekenként adventi gyertyagyújtás	MMA, alsós osztályok
2023. december 8.	Játékdélután/Mikulásbál DIFER –mérés határideje	Tanító munkaközösség/ DÖK, 6. évf.,
2023. december 10.	Községi Advent	ig., igh., 3. évf., osztályfőnökök
2023. december 20.	Tanítás nélküli munkanap – Pályaorientációs nap	ig., osztályfőnökök
2023. december 21.	Karácsonyi ünnepség	mk. vez. + ofők
2023. december 23. (szombat)	Községi Advent	SSE
2023. december 21 – 2024. január 8.	Téli szünet
2024. január 19.	Újévi koncert	ig., igh., Stuthné S. Erika
2024. január 22.	Magyar Kultúra Napja / megemlékezés	BLG munkaköz. vezető
2024. január 19.	Az első félév vége
2024. január 26.	Értesítők kiadása/	osztályfőnökök
2024. február 5.	Összevont szülői értekezlet	igazgató
2024. február 12-15.	Szülői értekezletek	osztályfőnökök,
2024. február 19 - 20.	Tanítás nélküli munkanap (Télűzés / Nevelési értekezlet)	ig., igh., munkaköz. vezetők, ofők., DÖK támogató
2024. február 23. (25.)	Diktatúrák áldozatai- megemlékezés	BLG
2024. március 4 – június 3.	Országos mérések 4-8. évf.
2024. március 4.	Beiskolázási szülői értekezlet	ig., leendő ofők
2024. március 5.	Népdaléneklési verseny	ig., Stuthné S. Erika
2024. március 14.	Iskolai ünnepély	4. o. + ofő
2024. március 19.	Nyílt tanítási órák az 1-2. évfolyamon	ig., igh., tanítók
2024. március 22.	Víz világnapja / megemlékezés, projektnap: 5-8. osztályoknak	ig., BLG, szaktanárok
2024. március 27 –április 8.	Tavaszi szünet
2024. április 11.	Költészet napja	Tóthné Gősi E.
2024. április 16.	Holokauszt áldozatai / megemlékezés	BLG
2024. április 22.	Föld napja / megemlékezés /projektnap 5-8. osztályoknak	ig., BLG, szaktanárok
2024. április 22-26.	Egészséghét: Baleset-megelőzés / közlekedési ismeretek, egészségfejlesztés/ szerfogyasztással kapcsolatos ismeretek	munkaköz. vezetők, pedagógusok
2024. április	Körzeti tanulmányi verseny (1-4. évf.)	MMA munkaköz. vezető, alsós munkaközösség
2024. április 22-26.	Fogadóórák	igh., pedagógusok
2024. május 10.	Madarak és fák napja / megemlékezés/ projektnap 5-8. osztályoknak	ig., BLG, szaktanárok
2024. június 4.	Nemzeti Összetartozás Napja / megemlékezés	7.o + ofők
2024. június 14.	Iskolai gálaműsor	ig., igh., munkaköz. vezetők, osztályfőnökök
2024. június 17.	Iskolai sportnap - Nyárcsalogató	ig., igh., munkaköz. vezetők, DÖK, pedagógusok.,,
2024. június 18 – 21.	Fenntarthatósági projektnapok	munkaköz. vez., pedagógusok
2024. június 19.	Búcsúbál	7-8. osztály + ofők
2024. június 22.	Ballagás	osztályfőnökök
2024. június 22.	Tanévzáró ünnepély	igazgató, 7-es ofők
2024. június 26.	Tanévzáró értekezlet	igazgató

7. Belső ellenőrzési terv

A 2023/24-es tanévben önértékelést intézményi szinten tervezünk.

Határidő: 2023. december 31.

Felelős: intézményvezető

Az önértékelési folyamat elemei (óralátogatás, interjú, kérdőívek) szerves részét képezik a belső ellenőrzésnek. Egyéb ellenőrzések az alábbiak szerint:

SZEPTEMBER

Bizonyítvány, törzslap,

e- naplók, csoportlétszámok. Ügyelet

Felelős: ig., ig. helyettes

OKTÓBER

Tantárgyi programok,

Foglalkozási tervek, e-naplók,

Felelős: munkaközösség vezetők, ig. helyettes

NOVEMBER

Napközi foglalkozások:

tanulási idő. Ügyelet

Óralátogatás: 4. és 6. osztályban. Tantermek tisztasága

Felelős: igazgató, ig.h.

DECEMBER

Osztályzatok száma

e - naplók adminisztrációja

Felelős: ig. helyettes

JANUÁR

Félévi adminisztrációk, eredmények értékelése. e - ellenőrzők

Szakkörök, korrepetálások jelenléte

Ig., ig.h.

FEBRUÁR

Tanórák: interaktív tábla használata, munkaformák, munkafegyelem

Óralátogatás a 2 -3. osztályban

Felelős: igazgató, ig.h., munkaközösség vezetők

MÁRCIUS

Naplók, ügyelet

A munkaidő betartásának ellenőrzése

Felelős: ig. helyettes

ÁPRILIS

Tanórán kívüli foglalkozások: hiányzások ellenőrzése

Óralátogatás az 1.a osztályban, az olvasás felmérése

Felelős: ig. helyettes

MÁJUS

e - naplók: adminisztráció,

osztályzatok mennyisége

Felelős: ig. helyettes

JÚNIUS

Naplók, bizonyítványok, törzslapok

Felelős: ig., ig. helyettes

A belső ellenőrzés területei az iskolában

Pedagógia

II.

Tanügyigazgatás

III.

Munkáltatói feladatok

IV:

Gazdálkodás

PR- tevékenység

VI.

Egyéb

Lásd. „A pedagógiai ellenőrzés színterei” c. táblázatot.

· Naplók, anyakönyvek

· Házi feladatok és dolgozatfüzetek

· Statisztika (étkezés + segélyezés)

· Tantárgyfelosztás, órarend

· Mulasztások pontos jelölése, összesítése hetente, majd havonta és félévente

· Beiratkozás

· Beiskolázás

· Vizsgák megszervezése

· Tanév rendje

· Átruházott jogkörök ellenőrzése (munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes)

· Személyzeti munka (besorolás, átsorolás, jubileumi jutalom, jutalmazás, megbízás)

· A munkaidő pontos betartása

· Technikai dolgozók munkavégzése

· Pályakezdő kollégák

· Új kollégák

· Beszerzések

· AV-eszközök nyilvántartása és karbantartása, pótlása, állaga

· Szakleltárak

· Karbantartás

· Biztonságtechnikai előírások betartása

· Túlóra, helyettesítés elszámolása

· besorolások

· Az iskola közéleti tevékenysége

· Az iskola menedzselése

· Kapcsolattartás más intézményekkel

alapítványokkal

· Pályázatokon való részvétel, ennek eredményessége

· munka-, tűz-, és vagyonvédelem

· rendszeres orvosi ellátás megszervezése

· tanuló-és gyermekbalesetek megelőzése

· ügyeletek (reggeli, esti, udvari)

· dekoráció

· tantermek, illemhelyek, folyosók, udvar, szertárak tisztasága

A pedagógiai ellenőrzés színterei

Tanórákhoz és szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó

Iskolán kívüli tevékenységek és kapcsolatrendszerek

Minőségfejlesztés

Pedagógiai attitűdök, módszerek, eljárások

Egyéb

· óralátogatás különböző céllal (pályakezdő, új kolléga: tantárgygondozás, aktivitásmérés)

· dokumentumok ellenőrzése (pl. tanmenet)

· taneszközök, tankönyvek kiválasztása és felhasználása, gazdaságossága

· rendezvények, ünnepségek

· könyvtár, napközi, tanulószoba, fakultáció, szakkör, korrepetálás, verseny

· táborok

· kirándulás

· DÖK

· Közművelődési intézmények (múzeum, színház, könyvtár, levéltár)

· Fogadó órák, szülői értekezletek

· Szülő szervezet

· Tanulói szokásrendek

· Értékelés (osztályzatok aránya, szülői tájékoztatás)

· Mérések, vizsgálatok (tantárgyi, neveltségi szintfelmérés, attitűd vizsgálat)

· Partneri elégedettség mérése

· Belső szabályozók betartásának ellenőrzése

· Szociális érzékenység

· Empátia

· Bánásmód

· Pozitív értékelés

· Gyermekvédelem

· Továbbtanulás

· Beiskolázás

· Ügyeleti rendszer

· Házirend

· A tanítás nélküli munkanapok felhasználása

· Továbbképzésen való részvétel ellenőrzése

· Intézményi és intézményen kívüli szakmai munkaközösségek együttműködésének szintje

A pedagógiai munka éves ellenőrzési terve

Az ellenőrzés területei	IX.	X.	XI.	XII.	I.	II.	III.	IV.	V.	VI..
Tanmenetek	X
Munkatervek	X	X
e- Naplók (haladási és osztályozási rész)	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Értékelések					X
Anyakönyvek, bizonyítványok	X									X
Füzetek, dolgozatfüzet vezetése, javítása			X			X
Taneszközök, tankönyvek, kiválasztása						X	X	X
Óralátogatások			x					x
Napközis foglalkozások, tanulószoba			X
Szakkörök, korrepetálás, fakultáció					X
Pályakezdő pedagógusok	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Új kollégák	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Az ellenőrzés területei	IX.	X.	XI.	XII.	I.	II.	III.	IV.	V:	VI.
Gyermekvédelmi tevékenység				X
Szülői értekezlet, fogadó óra	X				X			X
A munkaközösségi tervekben szereplő feladatok megvalósulása	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Mérések szervezése									X	X
Beiskolázás (nyílt nap, beiratkozás)							X
Továbbtanulások előkészítése					X	X
Pályázatokon való részvétel	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Rendezvények, ünnepek	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Versenyek	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Erdei iskola, tábor										X
Tanulói szokásrendszer	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Ügyeleti rend	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
DÖK programjai	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Átruházott ellenőrzési jogkörök

Az ellenőrzés területei, azok időbeni beosztása a mindenkori éves munkatervben találhatók.

LŐRINCZE LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

ÖNÉRTÉKELÉSI TERV

A 2023/24. TANÉVRE

Összeállította: Nusserné Bedő Gyöngyi

2023. augusztus 31.

A tantestület elfogadta: 2023. augusztus 31.

Az értékelő csoport tagjai:

- Nusserné Bedő Gyöngyi ig.

- Baginé Tóth Tünde ig.h.

- Miliczki - Mátyás Anikó tanítói munkaközösség vezető

- Bohárné Leszkovich Gabriella pedagógiai munkaközösség vezető

A tanév során intézményi önértékelést tervezünk, mivel iskolánk a 2024. évre intézményi és vezetői tanfelügyeleti ellenőrzésre kijelölt.

Határideje: 2023. december 31.

Felelős: Nusserné Bedő Gyöngyi

Az értékelésre az értékelő csoport tagjainak kiosztott feladatok:

- kérdőívek a pedagógusok számára;

- kérdőívek a szülők számára;

- dokumentumok ellenőrzése,

- interjú elvégzése,

- jegyzőkönyv elkészítése.

Dokumentumok

Megjelent: 2016. december 22. | Írta: Super User | Találatok: 4870

Tájékoztatás szülőknek

Elérhetőségek

Versenyképes Tudásért Alapítvány

dokumentumok

Tűzvédelmi Szabályzat

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2. TŰZVÉDELMI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK FELADATAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

3. A TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE

4. A TŰZVÉDELMI SZERVEZET MŰKÖDÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

5. A TEVÉKENYSÉGRE ÉS A TEVÉKENYSÉG HELYSZÍNÉRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK

6. SZABADTÉRI RENDEZVÉNYEK

7. ÉPÍTMÉNYEKRE, SZABADTEREKRE VONATKOZÓ ESETI TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK

8. ALKALOMSZERŰ TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG

9. TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI

10. TŰZVÉDELMI OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOKAT ÉS A MUNKAVÁLLALÓKRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK

11. MUNKAVÁLLALÓKNAK A TŰZJELZÉSSEL, TŰZOLTÁSSAL, MŰSZAKI MENTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI

12. A LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG MŰKÖDÉSÉNEK, SZOLGÁLATELLÁTÁSÁNAK, TAGJAI DÍJAZÁSÁNAK SZABÁLYAI

13. KIÜRÍTÉS SZÁMÍTÁSSAL IGAZOLT MEGENGEDETT MAXIMÁLIS BEFOGADÓKÉPESSÉG

14. A MEGENGEDETT MAXIMÁLIS BEFOGADÓKÉPESSÉGNEK MEGFELELŐ HELYISÉGHASZNÁLAT MÓDJA ÉS FELELŐSE

15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGÁHOZ KÖTÖTT FOGLALKOZÁSI ÁGAK ÉS MUNKAKÖRÖK

ALKALOMSZERŰ TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG FELTÉTELEINEK ÍRÁSBELI MEGHATÁROZÁSA

MEGBÍZÓLEVÉL

TŰZVÉDELMI ÜZEMELTETÉSI NAPLÓ TARTALOM

TŰZRIADÓ TERV

SZMSZ

1. Általános rendelkezések

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

2. Az intézmény alapító okirata, feladatai

2.1 Az intézmény Szakmai alapdokumentuma: K10484 nyilvántartási számú

2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői

3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre

4. Az intézmény szervezeti felépítése

4.1 Az intézmény vezetője

4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre

4.3 Az intézmény vezetősége

4.4 A pedagógiai munka ellenőrzése

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

5.2 Az iskolai tankönyvellátás rendje

5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére

6. Az intézmény munkarendje

6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása

6.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

6.5 Munkaköri leírás-minták

6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

6.7 Iskolai vizsgák

6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje

6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások

6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

6.12 A mindennapos testnevelés szervezése

6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei

7.1 Az intézmény nevelőtestülete

7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei

7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

7.4 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje

8.1 Az iskolaközösség

8.2 A munkavállalói közösség

8.3 A szülői munkaközösség

8.4 A diákönkormányzat

8.5 Az osztályközösségek

8.6 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái

8.7 A külső kapcsolatok rendszere és formája

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

9.1 A tanulói hiányzás igazolása

9.3 A tanulói késések kezelési rendje

9.4 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése

9.5 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

9.6 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

9.7 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

10. Egyéb

11. Záró rendelkezések