Határtalanul pályázat keretében 7 napos kirándulást tettünk Erdélybe 2023-ban. Az egyes napok programját az alábbiakban írtukle.
1.nap útvonala: Hegyeshalom-Levél-Mosonmagyaróvár-Budapest-Csenger-Szatmárnémeti
Nagykároly: Károlyi kastély: nagykárolyi volt Piarista Zárda A Károlyi család őse, a Kaplony nemzetség állítólag még a honfoglalás idején szerezte meg a területet. A településről az első írásos emlék 1213- ból való, leszármazottjuk a város és a környék történelmében meghatározó szereppel bíró Károlyi család. 1482-től kezdték kiépíteni a Károlyiak a várat, a török veszedelem miatt alakítják évtizedeken át lakóépületből várkastéllyá.
Érdmindszent: Ady Endre szülőháza és szobra: Az 1900-ban épített Ady-kúria a falu végén áll, 1957 óta emlékmúzeum van benne. Az udvar másik végében található a régi parasztház jellegű épület, melyben Ady született. Ebben a család régi bútorai láthatók.
Szatmárnémeti: Római katolikus székesegyház (Püspökség): A szatmárnémeti római katolikus székesegyház a város főterének legmarkánsabb épülete, az egykori Deák Ferenc (ma Szabadság) tér keleti oldalán helyezkedik el, a Széchenyi (1918. december 1.) utca elején található püspöki palota szomszédságában. A templom belső terében a barokk stílus van túlsúlyban, de felfedezhetünk benne klasszicista vonásokat és más stíluselemeket is.
Református láncos templom: A láncos templom Szatmárnémeti legrégebbi és legnagyobb református temploma. 1788 és 1807 között épült. Nevét az 1862-ben készült, a templomot körülvevő alacsony lánckerítésről kapta, amit később az épület előtt húzódó térre is kiterjesztettek.
Vécsey –ház: A Vécsey-háznak magyar történelmi vonatkozásai is vannak, ennek helyén állt ugyanis az az épület, melyben a Rákóczi-féle szabadságharc végét jelentő szatmári béke szövegét kidolgozó főurak laktak a dokumentum összeállításának idején.
Tűzoltótorony: A régi Pannónia szálló (ma Dacia hotel) mögötti téren áll. A kerek torony 45 méter magas, és a város egyik szimbólumának számít.A 19. században jelentős részben faépületekből épült városban a tűzfigyelést eleinte templomtornyokból, majd a városháza tornyából végezték. Utóbbi lebontása után Meszlényi Gyula püspök építtette fel Dittler Ferenc tervei alapján a tűzoltótornyot a püspökség megalapításának centenáriuma alkalmából. A telefon elterjedésével elvesztette funkcióját.
Kossuth-kert: Szatmárnémeti legnagyobb közparkja.
Szállás: Erdőhegy: kápolna nézés
2. nap útvonala: Szatmárnémeti-Zilah-Kolozsvár-Torda-Marosvásárhely Kolozsvár
Szent Mihály templom: Erdély legkorábbi csarnoktemploma alapterületű, amely Kolozsvár főterén, a hajdani nagypiacon áll. A 14–15. században gótikus stílusban épült római katolikus templomot 1545 és 1556 között a lutheránusok, 1556 és 1566 között a reformátusok, 1566-tól 1716-ig közel kétévnyi megszakítással az unitáriusok használták; 1716-ban Habsburg hatalmi döntéssel kapták vissza a katolikus hívek. Ma a város római katolikus közösségének plébániatemploma, Kolozsvár egyik jelképe.
Mátyás király szülőháza, lovas szobra: Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, jelenleg a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem épülete az Óvárban található gótikus stílusú műemlék. Világkiállításon aranyéremmel díjazott bronzból készült szoborcsoport ma is meghatározója Kolozsvár főterének.
Torda: Mikó palota: 1870-es években Mikó család építette. Sóbánya: A méltán népszerű tordai hasadék mellett a nagy múltú város, Torda fő látnivalója az évszázadok óta működő sóbánya, mely Erdély egyik legérdekesebb látványossága. A több mint 13 millió éves erdélyi sókészlet elszigetelt tengerek fenekén rakódott le, mely a későbbi tektonikus mozgások eredményeképpen az Erdélyi-medence nyugati és keleti részén tömbösült. Ennek részeként Torda észak-keleti részén a fellelt, csaknem 1200 méter vastagságú sóréteget már a rómaiak megkezdték kitermelni.
Szállás: Marosvásárhely
3. nap útvonala: Marosvásárhely-Segesvár-Sepsiszentgyörgy-Brassó-Tölcsvár-Sepsiszentgyörgy
Segesvár: Segesvári vár: Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, melyeket 930 m hosszú várfal köt össze. Mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli. (Kovácsok tornya, Szabók tornya, Cipészek tornya, Szűcsök tornya stb..) Óratorony: A többi toronytól eltérően ezt nem valamelyik céh védte, hanem a városi tanács katonái. Maga a tanács 1556-ig az első szinten levő teremben ülésezett. A toronyban őrizték a város kincstárát, levéltárát, és itt volt a lőszerraktár is. A toronyórának két számlapja van, az egyik a város felé, a másik a vár felé néz. Az óralap melletti fülkékben találhatók az óraütéskor körbejáró figurák: a város felé a hét napjait ábrázoló alakok, a vár felé pedig a béke, törvény és igazság, illetve a nappal és éjszaka jelképes alakjai. Vlad Tepes szülőháza: Vlad Țepeș, vagyis Dracula 1431-ben valószínüleg ebbben a házban született és állítólag itt is élt négy éves koráig, hiszen apja 1431-1436 között a vár-városban lakott. Jelenleg a házban bár és étterem működik. • Szarvasos ház: Az erdélyi késő reneszánsz jellegzetes építészetének egyike ez a ház, amely a nyugati és északi külső falán, eredeti méretben látható festett szarvasokról kapta a nevét. A szarvasok valódi közös agancsot viselnek, amelyet az épület sarkára erősítettek fel, sajátos látványt nyújtva.
Sepsiszentgyörgy: Székely Nemzeti Múzeum, Tölcsvári szoros: a Déli-Kárpátok szorosa, amely a Bucsecs-hegységet választja el a Királykőhegységtől. Drakula kastély: Erdély egyik legépebben megmaradt, középkori jellegét is megőrző kastélyának falai teljes épségükben, többször kijavítva ma is állnak. A közelmúltban teljes mértékben restaurálták, a belső helyiségekben a román királyi család emléktárgyaiból állandó kiállítás tekinthető meg.
Brassó: Poiana síközpont: Románia legnagyobb síközpontja, amely kb. 20 kilométernyi sípályával várja az ideutazó sportolni vágyókat. Fekete templom: A brassói szász evangélikus Fekete templom Románia legnagyobb temploma, egyben az európai gótika legkeletebbre fekvő jelentős alkotása.
Szállás: Árkos
4. nap útvonala: Árkos-Csernát-Kézdivásárhely-Kézdiszentlélek-Torja-Szent Anna-tó- Tusnádfürdő-Sepsiszentgyörgy-Csernát:
Haszmann Pál múzeum: A csernátoni falumúzeumot alapítójáról, Haszmann Pálról nevezték el. A Haszmann Pál Múzeum kertjébe áttelepített székely házak, székely kapuk, vízimalom, a székely népi építészeti örökség egy-egy jellegzetes típusa adja a skanzen jelleget. A székely házakat fából, sátortetővel építették, zsindellyel födték. Ezek többosztatú, ereszes és tornácos székely háztípusok. A házak korabeli bútorzattal, berendezéssel, tárgyi emlékanyaggal, eszközökkel a régi falusi élet hangulatát idézik, akárcsak az eredeti formájukban felállított, restaurált régi háromszéki székely kapuk. Ika vár: A Bodoki-hegység keletre néző völgyében, Felsőcsernáton határában, a Nagy- és az Ika-patakok által közrefogott Várbércen áll egy henger alakú zömtorony, amit korábban csernátoni Csonka torony néven ismertek.
Kézdivásárhely: Város főtere, Gábor Áron szobor, Kézdivásárhelyen készítette a legtöbb ágyút. Incze László patikamúzeum, Babamúzeum: Népviseleti ruházatokat mutatja be, Márton Áron püspök szobra.
Kézdiszentlélek: Katolikus erődtemplom és várfal, búcsújárók emlékháza.
Mádéfalva: Emlékmű: Mária Terézia idejében a császári csapatok véres leszámolást rendeztek Székelyföldön, amiért a székelyek fellázadtak az erőszakos toborzások ellen.
Tusnádfürdő: Szent Anna-tó: Krátertó. Szent Anna legendája. A környéken a geológiai közelmúltban, mintegy 56 ezer évvel ezelőtt, erős vulkáni tevékenység folyt. A Csomád maga több, egykor aktív lávadóm együttese. A Szent Anna-tó úgynevezett maar-tó, azaz a láva és víz találkozása nyomán bekövetkező robbanás nyomán keletkezett. Az izzó piroklasztáradások által magával ragadott fatörzsek maradványaiból két magyar kutató, Harangi Szabolcs és Kiss Balázs meghatározta a vulkán utolsó kitörésének idejét: ezek szerint 32 ezer évvel ezelőtt működött utoljára itt és egyben a Kárpátmedencében vulkán.
Sepsiszentgyörgy: Általános iskola.
5. nap útvonala:Árkos-Csíkszereda-Csíksomlyó-Mádéfalva-Gyergyószentmiklós-Békás-szorosGyilkos-tó-Sepsiszentgyörgy
Csíkszereda: Csiki Székely Múzeum, Mikó vára: Reneszánsz kori, ó-olaszbástyás várkastély, Csíkszereda egyik legfontosabb nevezetessége. Építője neve után Mikó-várnak, vagy Mikóújvárnak nevezték.
Csíksomlyó: Kegytemplom és kolostor: Pünkösdi Búcsújáró hely. A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része. Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja, a zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat, a lábát megcsókolják, megsimogatják, hozzá érintik kegytárgyaikat. A szobor átvészelte az 1661-es nagy török támadást és tűzvészt. A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak. A korabeli beszámolók szerint a szobor néha földöntúli fényben tündököl, máskor nagy veszély idején szomorúnak látszik. A szobornál számos imameghallgatás történt, melynek emlékét a két oldalon kifüggesztett fogadalmi tárgyak, táblácskák őrzik.
Gyergyószentmiklós: Örmény katolikus templom, Szabadságtér és Márton Áron utca Békás- szoros: Tektonikus eredetű szurdokvölgy, az ország egyik legszebb hegyszorosa. Oltárkő, a Pokol kapuja, Gyilkos tó: Régi magyar nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak. A tó vizéből fenyőcsonkok állnak ki, az egykori fenyőerdő maradványai.
6. nap útvonala: Árkos-Székelyudvarhely-Farkaslaka-Korond-Nagyszeben-Déva
Székelyudvarhely: városközpont, városháza, Ferencesek temploma, katolikus gimnázium épülete, turulmadaras emlékmű: az egyedülállónak mondható énlaki turulmadaras emlékmű a rovásírásáról híres templom bejáratától kissé jobbra áll a Hegy-kertben. Emlékezés parkja: A székelyudvarhelyi Emlékezet parkja a város központjában található: 13 magyar király, író és más híres ember szobra tekinthető itt meg. Székely támadta vár: A középkori vár az anyaváros egyik legfontosabb építészeti emlékműve, mely a Román Nemzeti Kulturális Minisztérium hivatalos jegyzékében is nyilvántartásba van véve mint történelmi műemlék. A jelenleg romos állapotban található, régi olasz bástyákkal szegélyezett reneszánsz építészeti stílusban épített várat az ott előzőleg található kolostor helyére építették, annak építőköveinek felhasználásával. Vasszékely emlékmű: Cserfából készült és odaszögezett acélpikkelyek borították, ezért kapta a Vasszékely nevet. Az emlékmű talapzatára négy felirat került, égtájak szerint. • Mini Erdély park: Több mint kilencven erdélyi történelmi épület és középkori vár makettjét mutatja be.
Farkaslaka: Tamási Áron síremléke: Tamási Áron Kossuth-díjas magyar író volt, aki 1966. május 26.-án hunyt el Budapesten. Kérésére szülőfalujában, Farkaslakán temették el. Itt látható a sírja a templomkertben. Korond: Székelyföld legjelentősebb fazekas központja, jelentős turisztikai látványosság.
Szállás: Déva, ahol a következő helyeket látogattuk meg: Déva várának romja, Ferencesek rendház temploma, Korvin-címeres vármegyeháza, szomszédságában pedig a Hunyadi várkastély található.
7. nap útvonala: Déva-Vajdahunyad-Arad-Magyarország
Vajdahunyad: Vár: Legimpozánsabb és leglátványosabb, teljesen épen maradt középkori vára, a régió leghíresebb turisztikai látványossága. A lenyűgöző gótikus várkastély, egyik legnagyobb magyar regényírónk, Mikszáth Kálmán szavaival élve a „várak királya”.
Arad: 1848-49-es emlékmű: 150 évvel ezelőtt, az 1848-49-es szabadságharc szomorú lezárásaként az aradi várban végezték ki a szabadságharc 13 tábornokát. Kivégzésük helyén ma egy szerény obeliszk látható és a városközpontban emlékükre felállított emlékmű.
